Megkezdődött az új Vadászati törvény társadalmi vitája

Sajtótájékoztatón mutatta be május 21-én dr. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a készülő jogszabály koncepcióját, és ezzel elindult a törvény társadalmi egyeztetése is.

h i r d e t é s

A tájékoztatón, amelyen részt vettek az érintett érdekképviseleti szervek vezetői (dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke) elhangzott: az egyeztetés alapján nyáron készülhet el az új Vtv. normaszövege. Ezt a Kormány nyújthatja be az országgyűlésnek, amely ősszel tárgyalhatja és fogadhatja el a törvényt. A jogszabály 2016. január 1-jével léphet hatályba. Az államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: a koncepció kidolgozásában az FM nagyban támaszkodott a sajtótájékoztatón is résztvevő szervezetek véleményére, iránymutatásaira (az OMVK és az OMVV széleskörű egyeztetés során gyűjtötte össze a vadászok javaslatait, amelyeket tavaly juttattak el a szaktárcának). Ezzel együtt a jogalkotó még sok további észrevételre számít a 30 napos (és szükség esetén meghosszabbítható) társadalmi egyeztetés során – szögezte le. A törvény elsősorban a vidéken élő embereket érinti majd pozitívan. Megalkotása során nem csak a vadászat szempontjai voltak a döntőek: a mező- és erdőgazdaság illetve a természetvédelem is fontos tényező. Azt, hogy szakmailag megalapozott, időtálló szabályozás születhet, szavatolja a fent nevezett érdekképviseletek és az érintett területekkel foglalkozó egyetemek közreműködése is. Ugyan látszólag lehetnek hiányosságok a koncepcióban, valójában nem erről van szó: bizonyos kapcsolódó kérdéseket ugyanis nem a Vadászati törvénynek, hanem más jogszabályoknak kell rendezniük – jegyezte meg az államtitkár. Példaként hozta fel a vad és gépjármű ütközések kérdését, amely inkább biztosítási ügylet lehet. (Ezzel együtt a Vtv. nemrég változott oly módon, hogy a jelenlegi lehetőségekhez képest a legjobban lehessen kezelni a hasonló baleseteket.) A koncepció alapvetéseiről szólva dr. Bitay Márton Örs kifejtette: a jelenleg hatályos, 20 éves jogszabályt olyan törvénynek kell felváltania, amely a biológiai sokféleséget és a vad védelmét helyezi előtérbe. Tájegységi szemléletű vadgazdálkodás alapjait fektetik le, mivel a vadon élő állatok nem állnak meg a megyehatároknál. A konkrét tájegységek meghatározása, amelyekhez igazodva kijelölik majd a vadászterületek határait, egy most kezdődő folyamat eredménye lesz. Ebben a munkában kulcsszerep jut a gödöllői Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének égisze alatt működő Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. Azt azonban a koncepció kiköti, hogy a vadászterületek nem lehetnek kisebbek 3000 hektárnál. Ennél kisebb területen érdemben nem folytatható vadgazdálkodás, de a természetvédelem céljai sem valósíthatók meg. A másik sarokpont, hogy a vadgazdálkodási üzemterv 10 helyett 20 éves lesz az elképzelések szerint, hiszen mind a nagyvad-, mind pedig az apróvad-gazdálkodás, élőhely-fejlesztés gyümölcse körülbelül egy évtized után kezd beérni. [caption id="attachment_18655" align="aligncenter" width="625"]

Balról: Pechtol János, Győrffy Balázs, dr. Bitay Márton Örs, dr. Jámbor László[/caption] A tájegységi vadgazdálkodással együtt létrejön a tájegységi fővadász intézménye. Ő gyakorlatilag az adott régió vadgazdálkodásának szakmai irányítását végzi, a posztot felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy töltheti be. A feladata egyebek mellett a vadgazdálkodók – közvetlenül a hivatásos vadászok – szakmai felügyelete, segítése a vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozásában, a kapcsolattartás a hatósággal. A fővadászok közreműködnének a trófeabírálatban is. Ebben szintén várható változás: a korábbi mínusz pontos rendszer átdolgozva térhet vissza. A szankciók nem lépnek érvénybe az első tévedésnél, és nem az egyéni vadászt, hanem a vadászatra jogosultat sújtják majd. Hogy hányadik hibázásnál milyen büntetéssel számolhatnak a vadgazdálkodók, az várhatóan a társadalmi egyeztetés során fog kikristályosodni. Fontos változás, hogy a vadőrök alkalmazásának feltételei is változhatnak: nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektár után lesz kötelező egy hivatásos vadász alkalmazása, ezáltal pedig sikerülhet kiszűrni a „papírvadőröket”, akik érdemi munkát nem végeznek. A vadászati jog hasznosításában nem várhatók komoly változások: a vad tulajdonjoga az államé marad, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része. A földtulajdonosok nevében továbbra is közös képviselő járhat majd el, azonban az ő feladatait, felelősségi körét, kötelezettségeit – a jelenlegi finoman fogalmazva hiányos szabályozással szemben – nagyon pontosan meg kell határozni. Cél, hogy a kisebb területtel rendelkező földtulajdonosok érdekei se sérüljenek, és a haszonbérleti díjat a vadgazdálkodóknak minden évben előre kell majd megfizetniük a közös képviselőnek. Neki pedig kötelessége lesz gondoskodni arról, hogy mindenki megkapja a pénzét. Amennyiben ebben fennakadás lesz, akkor az adott vadászterületen kényszerhasznosítást rendelhet el a vadászati hatóság, és ugyanez lesz a megoldás, ha valahol nem sikerül haszonbérleti szerződést kötni. Ami a kisebb területtel rendelkező gazdákat illeti, a jövőben a jegyző helyett a települési agrárgazdasági bizottságok képviselhetik majd az érdekeiket a vadászati kérdésekben is, miután más területeken is ők képviselik a földhasználókat. Mindemellett az államtitkár elmondta: a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nagyvad – az utóbbi években drasztikusan megnövekedett – állományának szabályozására, ezt a társadalom is elvárja a szaktárcától. Ezt nem csak az új Vtv. hivatott biztosítani, rövidesen a vadászati idényekben is lesz változás. A jelenlegi tendenciát – amely szerint is növekszik az állomány, és ezzel párhuzamosan csökken a trófeaminőség – meg kell fordítani, hiszen ennek a gazdaság és a hazai vadászati kultúra, a magyar vadászat hírneve szempontjából is van jelentősége. A vadkár kérdésére szintén megoldást kíván teremteni az új jogszabály. Jelenleg nincs egységes vadkárfelmérési protokoll, és ezt pótolni kívánja a szaktárca. Fontos már maga a terminológia is: a jövőben nem becslésről, hanem kifejezetten felmérésről kell beszélni. Így elejét lehet venni a végeláthatatlan pereskedéseknek a vadászatra jogosultak és a földhasználók között. (Az OMVK és az OMVV elkészíttetett egy vadkárfelmérési protokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet.) Dr. Bitay Márton Örs megnevezett még néhány várható változást az új jogszabályból. Kiemelt feladat az apróvadállomány helyzetének javítása. Ennek érdekében a jelenlegi tavaszi tervezést későbbi időpontra helyezhetik át, ugyanis a tavasz és a nyár folyamán rengeteg tényező hathat az állományra, és az apróvadvadászatok idejére már merőben más lehet a nagysága, mint amivel tavasszal számoltak. Az FM fontosnak tartja a zártkerti és a szabad területen élő vad markáns elkülönítését. Ami a vadászati kultúrát illeti, az új Vadászati Törvény a hagyományos vadászati módok (solymászat, íjászat, agarászat, elöltöltő-fegyveres vadászat) részletes szabályozását is tartalmazza majd a tervek szerint, illetve a csapdázással is foglalkozik. (OMVK)