Mátyás Csaba: A rossz erdőkezelés is okozhatta a kaliforniai tűzvészt

Mátyás Csaba szerint az emberi beavatkozás feltétlenül szükséges a tűzveszély csökkentéséhez. Az ökológus szerint klímaváltozás máshol is komoly kihívás elé állítja az erdészeket.

h i r d e t é s

Elengedhetetlen az emberi beavatkozás az erdőkben

A napokban Kaliforniában közel száz ember vesztette életét az erdőtűzben, de korábban Görögországra és Spanyolországra is sok szenvedést hoztak a tűzvészek. A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy a sűrűsödő természeti katasztrófákhoz mekkora mértékben járul hozzá az emberi tevékenység. „Trump elnök véleménye, hogy mindez nem függ össze a klímaváltozással. Azt is mondta, hogy a helytelen erdőkezelés miatt jönnek ezek a katasztrófák, ami igaz is. Kaliforniában, de délebbre, Új-Mexikóban is láttam az erdőtüzek következményeit. Kiderült, hogy ha nem avatkoznak be az erdőállományok fejlődésébe, akkor az aljnövényzet túlságosan megerősödik, ezáltal gyúlékonnyá válik” – mondta el Mátyás Csaba ökológus a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Új-Mexikóban kimutatták, hogy az erdőtűz oka az volt, hogy a szigorú természetvédelmi rendelkezések miatt meghagyták az aljnövényzetet, így az erdőtűz felkúszhatott a felső lombkoronaszintbe is, ami nem szokványos a tűzvészeknél – fogalmazott.

Az erdőgazdálkodásnak tudatossá kell válnia

Az ökológus szerint az emberek intuitív elképzeléseik mentén vesznek részt a természetvédelemben. Ilyen intuíció lehet az őzek pozitív megítélése – holott a szarvassal együtt iszonyú károkat okoznak Magyarországon. „Megdöbbentő, de a két állatfaj teszi ki az összes biotikus kár 60 százalékát” – hangsúlyozta. A biotikus károkat élő szervezetek – gombák, rovatok, kisemlősök, nagy gerincesek – okozzák – magyarázta.

A hazai erdőkkel kapcsolatos kérdésre Mátyás Csaba elmondta, hogy szerinte „borzasztó állapotban vannak”. „A fatermesztés a 21. század céljaival konform, hiszen a karbon, amit a fa évekkel ezelőtt bevont a szöveteibe és megkötötte, még mindig itt van a környezetünkben. Ha okosan gazdálkodunk vele, akkor még néhány száz évig meg is maradhat. A karbon kivonásának hatékony eszköze az erdő – a kérdés, hogy maradhat-e még erdő Magyarországon a 21. században” – fogalmazott. Probléma lehet a hazai erdők számára a társkihalás jelensége is, hiszen az élővilág tagjai szimbiózisban élnek egymás mellett, és ebbe a körforgásba a fák is beletartoznak. Ha azonban eltűnnek olyan fajok, amelyek a fák fenntartásában is részt vesznek, az komoly kihívás elé állíthatja a hazai erdészeket. Mátyás Csaba szerint „nagyon durva prófécia azt mondani, hogy a tradicionális bükkösök elfogynak a század végére Magyarországról”.

Belgrádi klíma Budapesten

Az biztos, hogy az erdőövek el fognak tolódni, a kérdés, hogy mennyivel, és hogy tudunk-e ez ellen valamit tenni. A melegedéssel az izotermák – amelyek összekötik az azonos átlaghőmérsékletű pontokat, mondjuk Európában – el fognak tolódni. Ha egy fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor a tíz fokos magyarországi átlaghőmérséklet helyére 150 km-rel délebbről a 11 fokos fog megérkezni – mondjuk Belgrádból. A budapesti klíma pedig elvándorol Brünnbe, vagy Prágába – magyarázta „Az előrejelzések azt mutatják, hogy az Alföld nagyjából egyharmadát a század derekára elfoglalhatják a sztyeppklíma fátlan zónái. Ez az erdészek számára komoly kihívás, hiszen számukra 100 évre előre szólnak az üzemterveik” – mondta az ökológus. „Előre kell gondolkodnunk. Amit most elültetünk, az csak a század végére éri el a faipari feldolgozásra érdemes állapotot, pont, amikorra előirányozzuk a klímaváltozást” – fogalmazott.

Az erdészet leköt, nem kibocsájt

A közelmúltban a Leedsi Egyetem kutatói az amazóniai esőerdők fafajait vizsgálva azt állapították meg, hogy a globális felmelegedés és az egyre gyakoribb aszályok hatására a nedvességet leginkább igénylő fák gyakrabban pusztultak el más fajoknál. A kutatók arra is jutottak, hogy a nagyobb fák gyorsabban növekednek a kisebb növényeknél, ami arra utal, hogy a szén-dioxid nagyobb koncentrációja közvetlenül befolyásolja az esőerdő növényi összetételét.

Az ökológus elmondta: ha a klímaváltozással kapcsolatos korlátozások nem valósulnak meg, akkor ezeknek az erdőknek nem lesznek meg az életfeltételei, hanem maguk is szén-dioxid kibocsájtóvá válnak, hiszen a lehullott avarból a magasabb hőmérséklet miatt felszabadul a gáz, valamint a növekedésük is lelassul, azaz kevesebb szén-dioxidot kötnek meg. „Az erdészet az egyetlen gazdasági ágazat, amelyik nem kibocsájtja, hanem leköti a szén-dioxidot” – hangsúlyozta. A szén-dioxid kibocsájtásnak minden gazdasági ágazatra ki kell terjednie, ami az emberiség kényelmét is érintheti, hiszen sok, egyedileg nehezen végrehajtható vonzata van – fogalmazott. (hirado.hu)