A XVIII. században a későbbi Monarchia Osztrák Örökös tartományaiból, ezen belül a mai Magyarország nyugati részéről, Sopron, Vas és Zala megyéből megindult a szekerező kereskedelem, azon belül is elsősorban a gabonaszállítás Bécs és a közeli osztrák (Stíria, Salzburg, Felső-Ausztria és Karinthia) tartományok felé. A fuvarozáshoz erős, igénytelen és könnyen kezelhető lovak kellettek. Ezért a nyugat-magyarországi fuvarosok előszeretettel hoztak magukkal az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovakat. Tömeges elterjedésük az 1880-as évekre tehető. tovább
Tag: természetközeli erdőgazdálkodás
Hidegvérű ló, avagy „a Zselici erdők Cézárja”
FAO: Lassul az erdőirtás mértéke, terjedőben a fenntartható erdőgazdálkodás
2015 óta 10 millió hektár erdőt számoltak fel, szemben az előző időszak 12 millió hektáros veszteségével – vagyis bár az erdőírtás nem szűnt meg, mértéke csökkent – tette közzé az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ötévente megjelenő kiadványában. tovább
Az örökerdők kialakítása a gyakorlatban – Jelölési tréninget tartott a Bakonyerdő Zrt.
„Úgy látom, hogy ahogy eddig kezeltük az erdeinket, az a jövőben nem járható, az zsákutca.” Így foglalta össze egy erdész a benyomásait, miután részt vett a Bakonyerdő Zrt. területén megrendezett örökerdő szakmai napon és jelölési gyakorlati bemutatón. A program során valóban sok mindenre rávilágítottak a türingiai erdészek, akik vendégként végigkalauzolták a résztvevőket a természetközeli, állandó erdőborítást szavatoló módszer sűrű erdejében.
tovább
Nagy István agrárminiszter: Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik
Fel kell készíteni a lakosságot a globális felmelegedés hatásaira, el kell nekik mondani őszintén, hogy ezt az életmódot, életformát változatlanul fenntartani nem lehet büntetlenül – nyilatkozta a Pesti Srácoknak adott interjújában Nagy István, aki hozzátette, “a civil szféra egyik legfontosabb szerepét abban látom, hogy segítsenek mindezt megértetni az emberekkel“. Az agrárminiszter véleménye szerint téves út, ha egy civil szervezet úgy próbál meg politikát csinálni, ha üti az aktuális kormányt, hogy hozza meg a népszerűtlen intézkedést, majd a kormány ebbe belebukik, mert az emberek nincsenek felkészítve arra, hogy “ha sikerrel akarunk fellépni az éghajlatváltozás ellen, akkor mindenkinek áldozatot kell hoznia“. tovább
A szálalásról tanácskoztak a székelyföldi erdőgazdálkodók
A szálalásos, illetve a nálunk is alkalmazott lékeléses fakitermelés a legjobb módszer erdeink megóvására – hangzott el a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, valamint az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport által, a környezetvédelem világnapja alkalmából szervezett szerdai székelyudvarhelyi előadáson, amelyen a WWF Magyarország erdővédelmi programjának munkatársai is részt vettek. tovább
Bakó Gábor: Az erdők és a gyepterületek klímaszerepe
Tanulmányaink során mindnyájan megismerkedünk azzal a biológiai folyamattal, mint szolgáltatással, amit a növényi produkció során az üvegházhatású CO2 megkötés jelent, valamint azzal a ténnyel, hogy a növényi légzés nélkülözhetetlen fajunk fennmaradásához. Érdemes azonban a legújabb kutatási eredmények alapján áttekinteni, hogyan befolyásolja a növényzet állapota, természetessége, szerkezete és funkcionalitása az általunk ismert és megszokott környezet alakulását. tovább
A kompenzáció és a korlátozások aránytalansága a legnagyobb probléma – NATURA 2000 konferencia Sopronban
A NATURA 2000 erdők kezeléséről, problémáiról, a biodiverzitás megőrzéséről tartott konferenciát a LifeinForest program részeként a WWF Magyarország, valamint partnerei. A terepi programokkal és poszter kiállítással is színesített szakmai rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, a téma fontosságát bizonyítja, hogy a Soproni Egyetem konferenciaterme szinte teljesen megtelt magán erdőgazdálkodókkal, az állami erdőgazdaságok képviselőivel, természetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal és hallgatókkal. tovább
Visszatérő módszer a magyar erdőkben – Természetkímélő fakitermelés lovas fogatokkal (+KÉPEK)
A fogatos közelítés a legősibb faanyagmozgatási módszer. Ez a munkafolyamat nagy szakértelmet igényel, elengedhetetlen feltétele a jól képzett munkaló és a lovakhoz értő, velük együtt dolgozni tudó tapasztalt fogatos. A lovak az 1950-es évektől a gépesítés fejlődésének következtében háttérbe szorultak, napjainkban viszont a környezet- és természetvédelmi szempontok felerősödése miatt újra előtérbe kerültek. tovább
Csépányi Péter a Mindenki Akadémiája című műsorban
Az M5 televízió Mindenki Akadémiája című műsorában november 24-én Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke volt a vendég, aki az örökerdő-gazdálkodásról tartott előadást.
Öt magánerdős szakember nyerte el az Élő Erdő Díjat a WWF-től
A WWF Magyarország a Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói számára írta ki az Élő Erdő Díj pályázatot, amelyet 2016-ban öt magánerdő-gazdálkodó nyerhetett el. A kezdeményezés 1 millió forint összdíjazású, a zsűriben a WWF Magyarország Alapítvány mellett a MEGOSZ, az OEE és az FM képviselői is helyet kaptak. Július 21-én Cseke Bence András, Laczkó Péter, Fejes Gábor magánerdő-gazdálkodók Budapesten vehették át a kitüntető díjat, de pályázatával Binger Miklós és Flamich Gábor is győzött. tovább
Küszöbön 10. Bajor Erdőtulajdonos Nap
Szeptember 17-én, csütörtökön rendezik meg Freisingben a 10. Bajor Erdőtulajdonos Napot, amelynek fő témája a „Természetvédelmi akcióév”. Védeni és használni – ez a mottója a bajor útnak, ugyanis a tartamos erdőgazdálkodás a természet- és fajvédelem érdekében tett lépéseket is teljes mértékben befogadja. tovább
Mészáros Károly Emlékülés – IV. Erdész-ökonómus Találkozó
Meghívó Prof. Dr. Mészáros Károly születésének 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre, Mészáros Károly Emlékülésre – IV. Erdész-ökonómus Találkozóra. tovább
Kötélpályás módszerrel végez fakitermelést a Pilisi Parkerdő Zrt. (+VIDEÓ)
Kötélpályás módszerrel „közelítik” a kitermelt faanyagot a hegyoldalról a Pilisi Parkerdő szakemberei. A környezetkímélő szállítási módszer a legnehezebb domborzati viszonyok között is alkalmazható, és nagy előnye, hogy az erdő megújulását biztosító talajban sem tesznek kárt vele. tovább
