Egyre nagyobb területen okoz gondot az aranysakál elszaporodása. A ragadozó ráadásul nemcsak a vadállományra jelent veszélyt, néhány esetben a bárányokat és a szarvasmarhák borjait is képes elejteni. Bár a vadászatra jogosultak évről évre több példány elejtését tűzik ki célul, az állomány gyérítése nagyon lassan halad. Az agrárminiszter szerint a védekezés leghatékonyabb módját célzó kutatások folyamatban vannak, amelyeket a tárca is támogat. tovább
Tag: ragadozógazdálkodás
Nem tudják érdemben csökkenteni az aranysakálok állományát a vadgazdálkodók
Elhanyagolt ragadozónk, a mosómedve
Hazánkban alig hallani mosómedve elejtéséről. Nem csoda, hiszen ez a kistermetű, észak-amerikai ragadozó egyelőre csak ott fordul elő, ahol a korábban házi kedvencként tartott jószágot szabadon engedték az erdőben. tovább
Felére csökkentenék a vaddisznóállományt – Letölthető a jogszabálytervezet
Alaposan csökkentené a hazánk erdeiben, sík- és dombvidékein élő nagyvad számát a tájegységi vadgazdálkodást segítő jogszabálytervezet. A vaddisznóállományt például a legtöbb területen a felére kell csökkenteni, de a gím- és dámszarvas-populáció is gyérítésre szorul, ahogyan a rókák túlszaporodását is meg kell akadályozniuk az érintetteknek. tovább
Székelyföldi vadásztársulatok: Bürokratikus az eljárás, és nem értékesíthető az engedéllyel kilőtt medve
Még el sem fogadta a környezetvédelmi minisztérium a problémás medvék kilövését szavatoló rendeletet, egyes udvarhelyszéki vadásztársulatok máris tiltakoznak a dokumentum tartalma ellen. Egyebek mellett az egyesületenként meghatározott kilövési keretek hiányát, a bürokratikus eljárást és azt kifogásolják, hogy nem értékesíthető a leterített nagyvad. tovább
Mit lehet tenni az aranysakál okozta károk megelőzése érdekében?
A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség és a vadászati érdekképviseletek korábban megállapodtak, hogy összefogva lépnek fel a mindkét ágazatnak egyre nagyobb károkat okozó ragadozóval szemben. A két terület szakemberei közösen állítottak össze egy tájékoztatót anyagot a legfontosabb tudnivalókkal, amely elérhető az alábbiakban. tovább
Az aranysakálról tanácskozott a MTA-PAB Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága
A ragadozógazdálkodással kapcsolatos alapelvekről és lehetőségekről, az aranysakál megfigyelésének tapasztalatairól tartott tudományos ülést az MTA Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2014. április 22-én a Kaposvári Egyetemen. tovább
Farkas, hiúz, medve, vadmacska – Állományfelmérés Erdélyben
A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Őrszolgálat, a Szatmár Megyei Erdészeti Hivatal valamint a megyei és a helyi Sportvadászok és Sporthorgászok Szövetségeinek munkatársai március 6-29. között mérik fel Szatmár megye nagyvadjainak állományát. tovább
Sakálcsapdákat helyeztek ki a somogyi erdőkben
Sakál csapdákat helyeztet ki a Somogy Megyei Vadászati Szövetség 8 vadászati társaság területére – írja a KaposPont. tovább
A Budakeszi Vadasparkban tökéletesítik a szőrcsapdákat
A Budakeszi Vadaspark hiúza és vadmacskája is részt vesz abban a tudományos projektben, amely a hazai emlős ragadozó fajok természetes környezetben történő megfigyelését segíti. tovább
Négy rókát lőttek ki Rétság belterületén
Négy rókát lőttek ki a Nógrád megyei Rétság belterületén az utóbbi két hétben. A vadak elejtésére lakossági panaszok nyomán kért engedélyt az önkormányzat – tájékoztatta Jávorka János független önkormányzati képviselő hétfőn az MTI-t. tovább
A kutyafélék befogásának legmodernebb eszközei – Visszatartó kábeles csapdák
Az elmúlt hét-nyolc évben egyre általánosabbá vált a csapdázásra alapozott ragadozógazdálkodás a hazai vadgazdálkodók körében – olvasható a Győr-Moson-Sopron Megyei Vadászkamara januári hírlevelében. tovább
