Vadriasztó prizmákat helyeztek ki az éjszakai vad-gépjármű ütközések megelőzése érdekében a 74-es főút palini elkerülő szakaszán a Zalaerdő Zrt. munkatársai.
Vadhírek
Vadriasztó prizmákat helyeztek ki Zala megyében
EEG-vel vizsgálták a farkasok alvását az ELTE etológusai
A világon először vizsgálták farkasok alvását nem-invazív EEG alkalmazásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói – közölte az ELTE Természettudományi Kara kedden az MTI-vel.
ASP – A hivatásos vadászok éjjellátó- és hőkamera céltávcsövet is használhatnak
A jövőben a vadászatra jogosultak alkalmazásában álló hivatásos vadászok is használhatnak speciális eszközöket az állománygyérítési célból elrendelt, diagnosztikai vaddisznó-kilövések során. Az új rendelkezés alapján a lehetőség Magyarország teljes területére, valamennyi kockázati kategóriára kiterjed.
Újból megszavazta a román parlament a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt
Az államfő felülvizsgálati kérelmének részben helyt adva újra megszavazta a román képviselőház a veszélyes medvék eltávolításáról szóló törvényt szerdán.
A belterületen történő vaddisznókilövés során is be kell tartani az ASP mentesítési terv előírásait
Régóta és egyre nagyobb problémát jelent a vaddisznók megjelenése számos településünk belterületén, hiszen a nagytestű vadállatok félelmet keltenek a lakosságban és gyakran kárt okoznak a rendezett környezetben. A problémát az afrikai sertéspestis jelenléte is súlyosbítja, mivel a falvakba és a városok vidékies övezeteibe betévedő vadak akár a házisertésekre vagy a hobbiállatként tartott kistestű malacokra is könnyen átragaszthatják a vírust. Ennek megelőzése, megakadályozása érdekében Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési terve a belterületi vaddisznógyérítés során betartandó szabályokat is tartalmazza.
OMVV: minden, amit az éjjellátó eszközök használatáról tudni kell
Az OMVV – felismerve, hogy vélhetően az elmúlt évek jogszabályváltozásai miatt a vadgazdálkodók és a vadászok gyakorta fél- és tévinformációkkal rendelkeznek a témával kapcsolatban az Agrárminisztériummal egyeztetve az alábbi összefoglalót készítette az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök használatát érintően:
Vadászok és vadásztársaságok hatékony működését szolgálja az új magyar csapdafigyelő rendszer
Civilizáltabb, modernebb, gyorsabb és hatékonyabb – így humánusabb – csapdázási rendszeren dolgozik egy magyar startup, a Feedbackpack. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a vadászok időt, energiát és pénzt spóroljanak az új jelzőrendszerrel.
Pilisi Parkerdő: a Szent János Kórháznál történt vaddisznó-incidens ügyéről
A Szent János Kórháznál történt vaddisznó-incidenssel kapcsolatban a Budapest és környékének erdőit kezelő Pilisi Parkerdő a sajnálatos esetben nem érintett, ugyanakkor számára legfontosabb érték az élet és az élővilág védelme, ezért támogatja és a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a történtek kivizsgálását. Az erdőgazdaság közleménye az eset kapcsán:
Vadkamerák segítéségvel felvétel készült az acsai medvéről
A május 25-én Acsa és Püspökhatvan között észlelt barnamedve létezését immár Iklad közelében készült felvétel is bizonyítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ismét felhívja térség lakosságának és a kirándulók figyelmét, hogy ne látogassák a környék erdőségeit. Az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei továbbra is fokozott ellenőrzéseket tartanak, hogy nyomon követhessék az állatot.
Medvét észleltek Acsa környékén – Vadkamerákat helyeznek ki
Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barna medvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet.
MATE: a sakál elterjedésének okai
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon. Az utóbbi évekre jellemző gyors elterjedésük miatt az állattartók és vadgazdálkodók részéről egyre gyakrabban hallani panaszos hangokat. Mit kell tudnunk erről a titokzatos fajról? A válaszokat Dr. Heltai Miklóstól, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetőjétől kaptuk meg, aki országos és nemzetközi vonatkozásban is elismert sakálszakértőként van számon tartva.
Megalakult az Országos Vadgazdálkodási Tanács
Május 11-én tartotta alakuló ülését az Agrárminisztériumban az Országos Vadgazdálkodási Tanács, mely kiemelten fontos szerepet játszik a vadgazdálkodási szakmapolitikai célok megfogalmazásában, a vadgazdálkodás, vadászati igazgatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezetek vadászati ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában.
Eredményes évet zártak a vadászok Zala megyében
Több mint 8500 gímszarvast és 5400 őzet ejtettek el a 2021/2022-es vadászati évben Zala megyében, a vaddisznó terítéke pedig meghaladta a 18 ezret – közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője.
Őzet támadott meg egy póráz nélkül sétáltatott kutya a Budai-hegységben
Szakmai fórumokon sokszor és sokat emlegetjük a felelős kutyasétáltatás kérdését, és gyakran próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy erdőben csak pórázon szabad kutyát sétáltatni. Az országos sajtóban ugyanakkor legtöbbször csak a vadászok által lelőtt kutyákról lehet olvasni, a másik oldalról ritkán. Ezúttal viszont egy sok erdőjáró számára sokkolóan ható történetet és videót jelentett meg a Metropol.
