Erdélyi kopók a hajtásra várva
A jövőben erdélyi kopóval is lehetne terelővadászatot tartani, ha az Országgyűlés elfogadja Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető törvénymódosító javaslatát. Eddig ugyanis a törvény szerint a vadászat rendjének megsértésének minősült, ha 45 centimétert meghaladó marmagasságú kutyával végeztek terelővadászatot – ez alól adna felmentést a KDNP-s képviselő javaslata az erdélyi kopó esetében. tovább
Az emberekhez hasonlóan a kutyáknál is előfordulhat, hogy csökkent hallóképességgel születnek vagy betegség, gyulladás, öregedés, esetleg erős zajnak való kitettség hatására károsodik a hallásuk – derült ki az Illinois-i Egyetem kutatóinak tanulmányából. tovább
A kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást – fedezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban. tovább
Magyarországon jelenleg az egyik legnagyobb probléma a kóbor ebek magas száma, melyet a nem kívánt szaporulatok megelőzésével, az ivartalanítás támogatásával lehet a legelfogadhatóbb módon csökkenteni. A kormány elkötelezett amellett, hogy a programnak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezzünk az állatvédelem és a felelős állattartás terén. tovább
Az Agrárminisztérium támogatásával ismeretterjesztő kisfilm készült a vadászkutyák számára tartott Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bemutatására. A kutyák vadászati alkalmazásának egyik legalapvetőbb feltétele ugyanis az adott munkafeladattal kapcsolatos vizsga teljesítése. Ezt a kötelezettséget, illetve a vizsga teljesítésének körülményeit az FVM Értesítő 2008 évi 1. számában foglaltak írják elő. tovább
Mint arról szakmai tudósításunk első részében is írtunk, nagy érdeklődés közepette március 9-én tartotta meg negyedik fácánnevelési szakmai napját és konferenciáját a Perjési és Társa Kft. együttműködve az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Tolnagro Állatgyógyászati Kft.-vel, az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun megyei Területi szervezetével valamint a Cargill Takarmány Zrt.-vel. tovább
Az Országos Magyar Vadászkamara idén újra megrendezi az Országos Vizsla Főversenyt. A 2016-ban újjáélesztett versenysorozat visszajelzései alapján, a tradíciók feltámasztására és legfőképpen a 2021. évi Vadászati Világkiállításra gondolva a kamara ismét meghirdeti a versenyt. A kétnapos döntő október 14-15-én lesz a Fejér megyei Soponyán. tovább
Első olvasatra talán úgy gondolhatja a kedves olvasó, hogy elírás történt – már rögtön a címben. Apróvadas területre a hivatásos kollégának vizsla kell, nem? Hát, nem! Illetve a munkavégzéséhez nem feltétlenül. Legfeljebb az év végi néhány apróvad vadászat alkalmával válik nélkülözhetetlenné egy szépen dolgozó vizsla, retriever, egyéb kajtató és/vagy apportírozó eb. tovább
Idén először kutyabaráttá alakítjuk az Erdő-Mező és az Erdeiprogramok.hu standját a FeHoVa ideje alatt. Az A pavilon 304B2 standján eleséggel és vízzel, valamint pihenőhellyel várjuk a vadászok leghűségesebb társait, hogy négylábú barátaink is élvezhessék a február 9. és 12. között zajló rendezvényt. tovább
A génmegőrzés területén szükséges koordinátori feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezi ki Mezőszentgyörgyi Dávidot, a Herman Ottó Intézet főigazgatóját Fazekas Sándor agrárminiszter. tovább
Az Országos Magyar Vadászkamara a vizsla fajták tartásának és vadászatra való kiképzésének, használatának ösztönzésére, legfőképpen a hagyományos vizslás vadászat sokszínűségének és kultúrájának népszerűsítése érdekében rendezi meg az újkori Országos Vizsla Főversenyt, amelyre 2016. október 15-16-án kerül sor, a VADEX Mezőföldi Zrt. Soponyai Ökoturisztikai Központjának területén. tovább
2016. augusztus 15-én, Pörbölyön a Gemenc Zrt. adott otthont annak a vadászkutyás rendezvénynek, amely a szarvasbőgés megkezdése előtt szolgált hasznos információkkal a vadásztatásban, utánkeresésben dolgozó kollégák számára. Mint később látni fogja a Kedves Olvasó, az elhangzó előadások nem csupán száraz, szakmai ismeretanyagot jelentettek. Sok évtized tapasztalata és története gyűlt össze, egy darabka vadászati hagyomány és történelem, azzal a céllal, hogy a bőgés megkezdése előtt felkészítsék azokat a szakembereket, akik a vadgazdálkodásban az értékmentésnek, a sebzett vad érdekeinek szentelik az életüket. Így aztán nem meglepetés, hogy a találkozó házigazdája Zilai János, nyugalmazott fővadász lett. tovább
Az alábbi képen a magyar fajtájú kutyák készülő bronzszobrait cizellálja Pogány Gábor Benő szobrászművész szolnoki műtermének udvarán. A szobrászművész a kilenc ősi magyar kutyafajtáról (puli, pumi, mudi, magyar vizsla, drótszőrű vizsla, magyar agár, erdélyi kopó, kuvasz és komondor) készít életnagyságú bronzszobrot. Az alkotásokat az ismét önállóvá váló állatorvosi egyetem kisállatklinikája előtt fogják felállítani. tovább
A FeHoVa vadászati kiállítás utolsó napján, 2016. február 21-én a Magyar Agár Hagyományőrség rendezésében érdekfeszítő előadássorozaton vehettek részt az agarászat iránt érdeklődők. Célkeresztben nemzeti kincsünk, a magyar agár állt. Ősi vadászkutya fajtánk a tavaly elfogadott vadászati törvény kapcsán került a figyelem középpontjába, mikor hosszú idő után végre újra engedélyezték az agárral történő vadászatot hazánkban. tovább
Felmerül a kérdés, miért esik egyáltalán szó az utánkeresésről? Hiszen, aki vadászjeggyel rendelkezik, tisztában van vele, hogy sebzés esetén a kutya és vezetője megkeresik azt a vadat, amely a lövés után nem rogyott tűzben. Sajnos, ez egy olyan része a vadgazdálkodásnak, ahol az elmélet sok esetben nem találkozik a gyakorlattal. Arról nem is beszélve, hogy hol tart az utánkereső kutyák, vezetőik és egyáltalán a szakma megbecsültsége a vadásztársadalmon belül és kívül? tovább
