Erdőkutatás

Dendrokronológia és a Sóstói-erdő

nyirerdo-02A dendrokronológia az egyetlen olyan módszer, amely az élő fák szerkezetét alapul véve régmúlt idők faanyagának kormeghatározásában segít – akár a Sóstói-erdő fáinak segítségével! A művelet azon alapszik, hogy egy fa évgyűrűszerkezete az adott év időjárásbeli tényezőinek megfelelően növekszik. Mivel minden év időjárása más és más, így az egymás mellett húzódó évgyűrűk is kicsit különböznek. Persze ezeket az apró eltéréseket nem lehet mindig szabad szemmel észrevenni, de egy szakember laboratóriumi körülmények között gond nélkül tudja vizsgálni, hogy mi is történt a fával élete során. Ha az így szerzett adatait összeveti például egy szatmár-beregi harangláb faanyagával, akkor további hasznos információkat szerezhet. Ezáltal beazonosítható akár egy-egy muzeális értékű bútor, hangszer, épület pontos gyártási, keletkezési ideje.

tovább

309 hektárnyi erdőterülettel bővült a BP Fatár adatbázisa

BPFatár_okostelefon_nézetA budapesti fák, parkok és természetvédelmi területek után mostantól erdőket is tartalmaz a FŐKERT által fejlesztett, többszörösen díjnyertes BP Fatárapplikáció.

tovább

Egészséges fauna – egészséges erdők

Mecseki_erdőrészletA Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A közel 10 éve működő munkabizottság célja a szakmai látókör szélesítésea kapcsolódó szakterületekkel folyatatott párbeszéddel, tudás- és tapasztalatmegosztással, amelyre az évente megrendezett konferenciák jó lehetőséget biztosítanak.

tovább

Magyar fákkal és erdész szakemberekkel népszerűsítették Marokkóban a Fenntarthatósági Világtalálkozót

Marokko_pusztulo_cedruserdoA Planet Budapest rendezvényt népszerűsítő programok keretében került sor arra az eseménysorozatra Marokkóban, amelynek során Magyarországról, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének segítségével érkezett magyar tölgy-, atlaszcédrus- és fehér akác csemetéket telepítettek Magyarország Rabati Nagykövetségének szervezésében és anyagi támogatásával. A magyar erdészek közreműködésével Marokkóba „hazatérő” atlaszcédrus fontos szerepet játszik a klímaváltozással járó szárazságot tűrő flóra kialakításában, ugyanakkor az esemény új lendületet is adhat a két ország közötti tudományos együttműködés megerősítésében.

tovább

Tudományos elismerésben részesült a Mecsekerdő erdésze

molnar-denes-mecsekerdo-02A Magyar Tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Akadémiai Bizottság PAB Tudományos Díjat adományozott a Mecsekerdő munkatársának, Dr. Molnár Dénesnek. A szakember kutatásainak homlokterében az örökerdő-gazdálkodás és az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodási lehetőségei állnak.

tovább

Darwin is megmondta: az elegyes, változatos erdők ellenállóbbak

erdo2Több mint 150 éve Charles Darwin, a viktoriánus kor tudósóriása megfigyelései alapján leírta: ha különböző fajokat ültetünk el együtt, ez legtöbbször eredményesebb növekedést jelent, mint az egyes fajok külön-külön ültetése. tovább

Okos lehetőségek az erdőkben is

OkoserdőA XXI. századi erdőgazdálkodás egyik legnagyobb kihívása a faállományok felkészítése a klímaváltozásra. Az erdők élet- és ellenállóképeségének erősítésében a digitalizáció a megoldás része: az intelligens szenzorok rendszerére épülő okoserdő nem csak az erdei ökoszisztéma megfigyelését és megértését teszi a mainál jóval pontosabbanlehetővé, hanem a hatékony és a fenntarthatóságot támogató beavatkozások tervezését és végrehajtását is. A modern technológián alapuló kutatások és az így nyert adatokat felhasználó gazdálkodási rendszerek kialakításának fontosságát hangsúlyozza dr. Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatási és külügyi dékánhelyettese.

tovább

Az erdőkért és vadgazdálkodásért kötött megállapodást a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő

nyirerdo_zrA hazai erdő-, vad- és tájgazdálkodás fejlesztése érdekében kötött stratégiai megállapodást a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt. A megállapodást a Vadászati és Természeti Világkiállítás vásárosnaményi programsorozata keretében írták alá. tovább

Hogyan óvható meg az erdők élővilága gazdasági hasznosítás mellett?

zalaerdo_tgyk_erdoAz erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatás legfrissebb eredményeit összefoglaló tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg – közölte az ELKH kedden. tovább

Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodási stratégia az osztrák-magyar határtérségre

csemete_erdositesÉrdekes és hasznos tanulmány jelent meg a közelmúltban a REIN-Forest program részeként, ami az Interreg határon átnyúló támogatás révén készült el. Az “Erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodási stratégia az osztrákmagyar határtérségre bükk és kocsánytalan tölgy fafajokra” című anyag számos fontos információt tartalmaz, és ajánlásokat is tesz az erdőgazdálkodók számára. tovább

Elérhetővé vált az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer új leporellója

emmr_clAz Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer részeként már több mint 30 éve zajlik Magyarország erdeinek állapotfelmérése, a változások regisztrálása és a belső folyamatok összefüggéseinek megismerése. Az EMMRE – alrendszereinek sokrétű kutatómunkája által – fontos szerepet vállal a változások okainak feltárásában és a prognosztikai célú elemzések összeállításában. tovább

A növekvő légköri szén-dioxidra fotoszintézisük növelésével válaszolnak az idős tölgyfák

juhar_levelEgyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói. tovább

Eredményes kísérletek az idős, hazai lombos állományok fenntartása érdekében

kmnpi-erdőA Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 3000 hektárnyi fával borított területet kezel. Ezek egy része idős, hazai lombos állomány, melyek fenntartását az igazgatóság a korábbi években folytatott kísérletek eredményeire támaszkodva végzi.

tovább

A klímaváltozásról tartott erdészeti szakmai napot a Gyulaj Zrt.

gyualj-09-202109152102212Szakmai fórumot tartott a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. az általa kezelt, és a klímaváltozás negatív hatásainak legjobban kitett határtermőhelyen lévő erdőállományokban, a Tengelici Homokvidéken. Korunk erdészeinek legégetőbb szakmai kihívását a felgyorsult klímaváltozás következtében, bizonyos erdőállományok fennmaradásának és a velük való gazdálkodás már-már ellehetetlenülésének problémája jelenti.

tovább

Jubileumi erdészeti szakkonferenciát rendeznek Erdélyben

konferenciaOktóber 22-23. között, jubileumi, 20-ik alkalommal szervezi meg az Erdészeti szakkonferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi Helyi Csoportjával közösen, mely a szakmai szervezet legfontosabb éves rendezvénye. Az EMT Erdészeti Szakosztálya szervesen bekapcsolódott az Anyaország legfontosabb szakmai szervezetébe és most mint az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi Helyi Csoportja is tevékenykedik, az erdélyi és ezzel a kárpát-medencei erdész szakma összekovácsolásán.

tovább