Erdészeti jog

Erdészeti jog – Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése erdő esetében

created by dji camera

Régi, megoldatlan probléma a közös tulajdonú termőföldek tulajdoni viszonyainak rendezése. Amíg korábban voltak törekvések a mezőgazdasági földterületek esetében a közös tulajdon felszámolására – ahogy a köznyelv emlegeti az „állami kimérések” lefolytatásával –, addig az erdőket sohasem érintették az egyszerűsített szabályokkal lefolytatható tulajdonközösséget felszámoló eljárások. Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szereplő földterületekre nem indíthattak ilyen ügyeket. tovább

Erdészeti jog – Húsbavágó kérdések az erdészeti szakszemélyzeti munka jelenéről

erdeszeti_szakszemelyzetAz érintettek biztosan számtalanszor végigolvasták és elemezték az új, erdészeti szakirányításról szóló rendeletet. Aztán úgy, ahogyan mi is, próbáltak a lehető legtöbb emberrel/érintettel/szakmabelivel értekezni arról, hogy a rendeletben olvasottak mit is jelenthetnek. Nem volt egyszerű dolgunk, és nem volt elég időnk sem. tovább

Erdészeti jog – Erdészeti szakszemélyzet – új rendelet, új szabályok

szolgalati_igazolvanyAz Erdőtörvény 2017-es módosítása óta tudjuk, hogy az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó rendeletet módosítják, illetve új rendszert dolgoznak ki. Az erdőgazdálkodási használati jogcímek változásával egyidejűleg megjelent a 244/2020 (V.28.) Kormányrendelet.
tovább

Erdészeti jog – Törlik vagy sem, megszűnik – Mi lesz veletek, megbízott erdőgazdálkodók?

kod_fenyoerdoOrszágszerte a több ezret is meghaladja azon erdőgazdálkodók száma, akiknek a bejegyzése erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződésen alapul. A jelenleg hatályos Erdőtörvény szerint ezen jogviszonyok hatályukat vesztik 2020. május 7-én. tovább

Erdészeti jog – Március 1-jétől már csak keresetet nyújthatunk be az erdészeti hatóság döntései ellen

jogszabaly_Március 1-jétől – ismét – átszerveződik a közigazgatás egy része, legalábbis az erdészeti hatóságok biztosan. Eddig a Kormányhivatalok alatti egyik Járási Hivatal Agrárügyi Főosztályához tartoztak, március 1-jétől azonban közvetlenül a Kormányhivatalhoz kerülnek átsorolásra. tovább

Erdészeti jog – Erdő adás-vétel közös tulajdonban

jog_paragrafusKorábban is foglalkoztunk már az erdő adás-vételének mikéntjével, azonban a téma örök életű, és a szabályok továbbra sem tisztulnak. Még mindig gyakori a keveredés az illetékfizetési- és a földforgalmi szabályok tekintetében. Bár tervezik a Földforgalmi törvény újabb módosítását, mégis érdemes a jelenlegi szabályozással is tisztában lenni. Az újakat áttekintjük majd, amikor hatályba lépnek. tovább

Erdészeti jog – Hogyan juthatunk a pénzünkhöz az erdőtelepítést követően?

erdeszeti_tamogatas_6Szinte már minden érintett tudja, hogy az erdőtelepítésre vonatkozó kifizetési kérelmet az egységes terület alapú kifizetési kérelemmel egy időben, minden év május 15-éig lehet benyújtani. Amit viszont nem tud mindenki, hogy ezt csak a véglegesen (jogerősen) bejegyzett erdőgazdálkodó nyújthatja be. Az erdojog.blog.hu jogi összefoglalója.

tovább

Erdészeti jog – Szerződésminta vagy egyedi, esetre szabott szerződés? Ez a mai kérdés!

szerzodesA magán-erdőgazdálkodásban résztvevők az évek során hozzászokhattak, hogy elérhető volt számukra egy nem hivatalos szerződésminta. A mintát természetesen nem volt kötelező alkalmazni, de segítséget nyújtott abban, hogy a minimális előírásokat be tudják tartani a felek a megállapodás során. tovább

Olvasói kérdés – Katás adózású erdőkezelőként tarvágás idején

jogsegelyÚjabb olvasói kérdés futott be az Erdő-Mező szerkesztőségébe, amely ezúttal inkább adóügyi, mint erdészeti jogi téma. Adott egy erdőkezelő, aki katás adózóként attól fél, hogy átlépi a limitet, ha ő intézi az erdő tarvágását. Megoldást jelentene a problémára, ha magán felhasználásra lenne a levágott fa? Az olvasói kérdésre dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol. tovább

Olvasói kérdés az erdőgazdálkodó bejegyzéséről osztatlan közös tulajdonú erdőben

erdo___Ismét egy olvasói kérdés érkezett az Erdő-Mező szerkesztőségébe, ezúttal az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében az erdőgazdaként történő bejelentkezéssel kapcsolatban. Az olvasói kérdésre dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol. tovább

Közös tulajdonban lévő erdőt vásárolna? Mostantól még körültekintőbbnek kell lennie, mint eddig!

erdeszeti_jog-150x150Erdőt venni eddig sem volt olyan egyszerű, mint más művelési ágú termőföldet, különösen akkor, ha közös tulajdonban volt, és csak résztulajdont vásároltunk. Sok buktató között az egyik, hogy nem elég a Földhivatalnál utánajárni a dolgoknak, a földhasználatot és az erdőtervi adatokat az erdészeti hatóságnál előzetesen kell ellenőrizni. tovább

Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodó bejegyzéséről

erdeszeti_jogÚjabb olvasói kérdés érkezett az Erdő-Mező szerkesztőségébe, ezúttal az erdőgazdaként történő bejelentkezéssel kapcsolatban. Az olvasói kérdésre dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogász válaszol. tovább

Többlethasználati megállapodás közös tulajdonú erdőre – szótöbbséggel

jogszabaly_„Ahány ház annyi szokás” – tartja a mondás. Van alapja, hiszen annyiszor találkoztunk már azzal, hogy az adott jogszabályi előírásokat az egyes hatóságok másképp értelmezik Borsodban, Szabolcsban vagy Zala megyében. tovább

Erdőt megszüntetni? Hogyan is kezdjünk hozzá?

jogsegelyAz élet hozhat olyan helyzetet, hogy az erdőt más célra kell vagy szeretnénk hasznosítani. Előállhat olyan helyzet, amikor az erdő felújítása egyszerűen lehetetlen feladat. Ekkor ütközhetnek az érintettek olyan eljárásokba, amit követni, a feltételeit megérteni nem egyszerű feladat. tovább

Magánerdőben állami résztulajdon – Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása?

jogszabalyMi is az a társult erdőgazdálkodás? A társult erdőgazdálkodás törvényi kötelezettség közös tulajdonú erdőkre, amely szerint a teljes erdőt egy személy használatba kell adni. A közös tulajdon sajátossága, hogy minden tulajdonosnak minden fában, fűben és rögben a tulajdoni hányada szerinti arányos része van. Ez még akkor sem egyszerű, ha csak magánszemélyek a tulajdonosok, de a helyzet még kétségbe ejtőbb, ha a Magyar Állam is tulajdonostárs. Az állami tulajdonrész sokszor elenyésző (1-2%-os), örökléssel vagy életjáradékra történő felajánlás útján kerül/kerülhet az Állam tulajdonába. tovább