Fehérfarkú szarvasokban is kimutatták a koronavírust, és gyorsan terjed

feherfarku_szarvas_Amerikában fehérfarkú szarvasokat vizsgáltak a kutatók, és kiderült, hogy a koronavírus terjedési sebessége rendkívül nagy volt – olvasható az Infostart.hu oldalon. Az eredmények kapcsán feltételezhető, hogy más fajokban is hasonlóan terjedhet a vírus, ami nehézzé teheti visszaszorítását nemcsak az állatok, hanem az emberek körében is, hiszen ha ott “menedéket talál”, mutálódhat, és visszatérhet az emberek közé.

Az Egyesült Államokban, Iowában vettek mintát fehérfarkú szarvasokból kilenc hónapon keresztül rendszeresen: az összes vizsgált állat mintegy egyharmada volt az aktív fertőzés státuszában. November és január közöt, a csúcson, a levett minták nyolcvan százaléka volt pozitív.

A kutatást korábbi eredményekre alapozták: azok szerint más amerikai államokban a szarvasok egyharmada ki volt téve a vírusnak – írja a The Guardian.

Az állatokat az emberek betegíthették meg, és valószínűleg ezt követően kezdett el terjedni a populációban.

Az eddig is ismert tény volt, hogy a szavasok is elkaphatják a betegséget, de az, hogy volt olyan időszak, amikor ötből négy szarvas megfertőzödött, meglepő. Az is hasonlóan érdekes, hogy ennyire egyértelműen az emberre vezethető vissza az első megbetegedés.

Vivek Kapur, a Penn State mikrobiológia professzora és a tanulmány társszerzője szerint, amennyiben a vadon élő populációkhoz jut el így a SARS-CoV-2, akkor az futótűzként fog terjedni a feltételezések szerint.

Az Észak-Amerikában nagy számban előforduló fehérfarkú szarvasok, rendkívül fogékonyak a SARS-CoV-2-re, ami az állományba eldobott ételen keresztül vagy fertőzött szennyvíz megivásával juthat be. Tehát az állatok úgy is megfertőződhetnek, hogy az emberrel soha nem is találkoznak szemtől-szembe.

Fajról fajra jut tovább a vírus

Az eredmények kapcsán feltételezhető az is, hogy más fajokban is hasonlóan terjedhet a koronavírus, ami nehézzé teheti annak visszaszorítását.

Világszerte jelentettek megbetegedéseket macskáknál, kutyáknál, menyéteknél, görényeknél, nyesteknél, oroszlánoknál, tigriseknél, pumáknál és gorilláknál.
A denveri állatkertben nemrégiben pozitív lett több hiéna tesztje, ez volt az első megerősített eset ezeknél az állatoknál.

Már a pandémia előtt is ismert volt, hogy a koronavírusok megfertőzhetik az állatokat, Amerikában egyes állatokat oltanak is ellene.

Egy másik, ma már csak enyhe megfázásos tüneteket okozó koronavírus lehetett az oka egy 1889-es, 1 millió életet követelő járványnak: ez valószínűleg szarvasmarhákból terjedt át emberekre. A szarvasmarhák koronavírusokat adtak át szarvasoknak is, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatosan, hogy a SARS-CoV-2 is hasonlóan terjedhet a szarvasok, a szarvasmarhák és az emberek között.

feherfarku_szarvas_5

A kutatók szerint nem lehet igazán megszabadulni olyan vírustól, ami ilyen szabadon terjedhet és mutálódhat, miközben nem tudjuk, hogy a mutációk eredményeképp milyen tulajdonságok változnak meg. Mindez indokolja, hogy legalább a vírus terjedését próbáljuk a rendelkezésünkre álló eszközökkel megfékezni. Az oltások ilyen lehetőséget jelentenek.

Ezen túl pedig szükség van egy jobb megfigyelőrendszerre, ami jelezni képes a vírus megjelenését egy adott állatpopulációban, illetve igyekezni kell az emberre való átlépést megelőzni.

“Ehhez pedig olyan igazán nehéz kihívásokkal kell szembenézni, mint a földhasználat változása, az erdőirtás, az éghajlatváltozás és az urbanizáció” – vélekedik Ellen Carlin, a Georgetown Egyetem Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának kutatóprofesszora.

(Infostart.hu nyomán)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?