Huszonöt éves a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület

lovas_fakitermelesA magyar hidegvérű lovak iránt elkötelezett tenyésztők a fajta megmentésén túl arra is vállalkoztak, hogy megtalálják ennek a robusztus, de szelíd állatnak a helyét a gazdaságban. A munka éppen 25 éve kezdődött.

A mező- és erdőgazdaság gépesítése, valamint a világon nagy számban tenyésztett egyéb lófajták megjelenése a XX. század második felére a kihalás szélére sodort Magyarországon régóta honos típusokat. A magyar hidegvérűek száma, például ,a ’80-as évek végére annyira lecsökkent, hogy kisebb fajta csoda, hogy sikerült megmenteni őket az utókornak.

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a közelmúltban ünnepelte huszonöt éves fennállását. A maguk mögött hagyott negyedszázad igencsak sok munkával telt, hiszen egy már majdnem kiveszett lovat kellett megmenteniük. Az annak idején kitűzött célt, mint Baranyai Sándor, a szervezet társadalmi elnöke a Hajnal-tájnak elmondta, sikerült elérni, a magyar hidegvérűt fenn tudták tartani és fejleszteni is képesek voltak a fajtát.

A rendszerváltás idején alig több mint száz egyed volt a hajdan népszerű munkalóból. Ebből kellett életképes állományt létrehozni, úgy, hogy a magyar hidegvérű ne egyfajta élő múzeumi tárgy legyen, hanem olyan ló, amelynek megvan a helye a majori vagy az erdészeti munkákban is.

Kassanin Milán ügyvezető igazgató a Kossuth Rádió műsorában elmondta, az egyesületnek jelenleg 349 tagja van, akik 894 kancát és 194 mént tartanak, illetve 15 ménvonallal végzik a munkájukat. Hangsúlyozta: huszonöt év alatt nagyon szépen nőtt az állomány, és bíznak benne, hogy a jövőben is hasonló lesz a tendencia.

A magyar hidegvérűt ma tartó és tenyésztő generáció lassan „szögre akasztja a kantárt”, ezért az egyesület a fiatalokat is szeretné megnyerni a fajtának. Kassanin Milán úgy fogalmazott, szeretnék kitalálni az alternatívát, hogy a fiatalok is lóközelbe kerüljenek, és a szabadidő hasznos eltöltésére használják a magyar hidegvérű lovat. A megöregedő, szépkorú parasztemberek helyére ugyan nem tudnak majd beállni, de az egyesület mindenképpen szeretné bevonni őket a fajta megőrzésébe.

Baranyai Sándor arról beszélt, van egy olyan fiatal generáció, amely nem látott még lovas vetőgépet, ekét, lóval vontatott gereblyét, kaszát. Ugyanakkor azt látni, főleg Amerikában, hogy vannak gépgyártók, amelyek elég hatékony, lóvontatású eszközöket fejlesztenek, illetve készítenek már. Kérdés, hogy az egyesület Magyarországon fel tud-e mutatni egy ilyen irányt, és lesz-e erre fogadókészség – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkünk:
Drexler Gábor, a lovas fakitermelő – Erdő-Mező Portré az első magyar rönkhúzó bajnokról
Hajnal Táj – Lovas fakitermelés a Börzsönyben
I. Magyar Rönkhúzó Bajnokság – Megvan az első magyar bajnok! (+KÉPEK)
A munkaló, avagy a Magyar Rönkhúzó Bajnokság múltja, jelene és jövője (+VIDEÓK, KÉPEK)

(hirado.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?