Szarvasbőgés: követni kell a tradíciókat

Komoly kihívás elé állította a nyári kánikula a vadgazdálkodókat, akiknek nemritkán lajtos kocsikkal vagy terepjárókkal kellett vizet hordaniuk területükre, hogy pótolni tudják a kiszáradt forrásokat, és feltöltsék a dagonyákat. Szeptember beköszöntével pedig már mindenki a szarvasbőgésre és a nagyszámú külföldi vadász vendég fogadására készül, akiket évről évre hozzánk vonz a hazai vad közismerten kiváló minősége.
Szarvasbőgés: követni kell a tradíciókat
Ősz van, a szarvasvadászok ideje. Erdő és mező szeptemberben a gímbikák és -tehenek nászának színterévé válik, s e különleges alkalom Európa távoli szegleteiből, de még a tengerentúlról is számos vendéget vonz hazánkba. Az ideérkezőket jellemzően a magyar vad töretlen népszerűsége, kiváló minőségének híre csábítja, és a megbecsült vadász otthonában maga is tovább öregbíti azt – tudtuk meg a lapunknak nyilatkozó vadgazdálkodóktól, valamint egy vadászatszervezőtől. Varga Lászlóval, a Bakonyerdő, Tengerdi Győzővel, a HM Verga Zrt. vezérigazgatójával és Nagy Zoltánnal, a Nagyvad Hunting Kft. ügyvezetőjével időjárásról, kihívásokról, szokásokról és élményekről beszélgettünk. „Nehéz megjósolni, mire vezet ez a forró nyár. Találgatni nem szeretnék, az viszont biztos, hogy a vad itatása és a mesterséges dagonyák létesítése komoly feladatot ad sok gazdálkodónak, köztük nekünk is” – mondta Tengerdi Győző, s egyből hozzátette: a HM Verga Zrt.-nél például kutat ásattak, de ha kellett, terepjárókkal, lajtos kocsikkal is hordták a vizet a vadnak. Varga László szerint ha nincs mit inniuk, az állatok elvándorolnak. A Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója egyúttal rámutatott: a vadászati idény szempontjából ugyancsak fontosak a vadföldek, illetve a meghatározott területekre kirakott lédús eleség, például a hullott alma vagy dinnye. „Ezek a vízzel együtt aztán helyben tartják az állatokat az idényig” – tette hozzá. A Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója szerint a csapadékos tavasz mindenesetre kedvezően hathatott a szarvasbikák agancsfelrakására, és így szép trófeákra lehet majd számítani. Tengerdi Győző szintén azt hangsúlyozta, hogy az előző évi szárazság után aranyat értek az esők. „Amire még nagy szükség lenne most, az egy átmeneti lehűlés a hónap első felében, mert melegebb időben csak később kezdődik a bőgés, és rövidebb ideig tart a gímek násza” – állapította meg egyaránt Varga László és a HM Verga Zrt. vezérigazgatója is. szarvas_trofeak A sok évszázados egymás mellett élés és a nagy múltra tekintő német–magyar kapcsolatok hatása a vadászat terén is tetten érhető, legyen szó akár a szokásokról vagy a külsőségekről. A Nagyvad Hunting Kft. ügyvezetője szerint a német nyelvterületről nagy számban érkező vendégek túlnyomó többsége odafigyel rá, hogy tartalmasan töltse el idejét, s nem feledkezik meg a terítéken lévő vadnak kijáró tiszteletről sem. „Ha nem mondják ki, akkor is elvárják a tradíciók követését, mivel ebben a körben természetesnek veszik, hogy az elejtett szarvast megilleti az utolsó falat, a gondosan összerakott teríték, a máglya, és ha egy mód van rá, a vadászkürtösök alkalomhoz illő szólamai” – foglalta össze tapasztalatait a vadászatszervező Nagy Zoltán. Tengerdi Győző és Varga László hasonlóképpen látták mindezt, majd jelezték: mások, például a skandinávok, a spanyolok vagy a Benelux-államokból érkezők számára e szokások még hírből se mindig ismertek. A Lajtán innen és túl egyaránt hagyományos vadászviselet helyett ők inkább a túra- és sportruházati boltok drága ruhaneműit húzzák magukra, vagy egyszerűen farmerban, flanelingben, mellényben indulnak útnak. A vadászat végén azonban ők is megismerhetik a magyar tradíciókat, amihez természetesen megfelelően képzett kísérők és személyzet szükségeltetik. Erre viszont megéri ügyelni, hiszen ezek a vendégvadászok a kapott tradicionális „kiegészítőkből” adódóan felejthetetlen élménnyel lesznek gazdagabbak. „Amint az a fentiek alapján sejthető, a hazánkba látogató vadászok zöme német ajkú, de egyre többen érkeznek Európa és a világ más országaiból. Növekszik a szláv vendégek száma, a spanyoloké viszont a gazdasági válság miatt csökken. Ám az őszi idényre így is már az év első felében elkel a vadászati lehetőségek legjava” – tudtuk meg Nagy Zoltántól. A HM Verga Zrt. vezérigazgatója szerint népszerűségünknek az az oka, hogy a magyar vad mindenütt ismert. „Számos ranglistás trófeánk és az elégedetten hazatérő vendégek öregbítik a hírnevünket” – sommázta a siker titkát Tengerdi Győző, aki úgy vélte, versenytársaink alacsonyabb áraival szemben a honi vad és a szolgáltatás minőségét, valamint az ügyesen megtervezett marketinget állíthatjuk. A Bakonyerdő és a HM Verga Zrt. például minden alkalmat megragad, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljön leendő partnereivel, ezért újra meg újra feltűnik nagyobb bel- és külföldi szakvásárokon, -kiállításokon. Nagy Zoltán azt is elmondta, hogy a vendégek nem vadászó családtagjainak igény szerint külön programokat: kirándulást, városnézést, gasztronómiai bemutatót szerveznek. Érdemes azonban megjegyezni – fűzték hozzá nyilatkozóink –, hogy az utazási szokások változóban vannak. Amíg régebben egy hetet, esetleg hosszabb időt is eltöltöttek itt a vadászó vendégek, mára jellemzően négy-öt napra szerződnek, de nem ritkák az ennél rövidebb vadászatok sem. (MNO) erdomezolike