Hattyúnyak „működés közben” – Fotó: Éliás Tibor, Erdő-Mező Online
Az elmúlt időszakban több horrorisztikus eset hívta fel a figyelmet a hattyúnyak csapdák helytelen kihelyezésére. Ez a típus egy legális csapda, amely megfelelő használat mellett szelektívvé tehető – vadásztársaságokon kívül nemzeti parkok munkatársai is használják ezt a típust a ritka, földön fészkelő madarak fészekaljainak megóvása érdekében –, azonban rosszul, a felszínre kihelyezve emberi baleseteket, kutyákat, sőt, a nagyragadozók élőhelyén használva védett őshonos fajainkat is veszélyeztetheti – pedig hazai állományaik még rendkívül érzékenyek. tovább
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ), az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), a Pilisi Parkerdő Zrt., az Európa Média Nonprofit Kft., a Bükki, Duna-Ipoly és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság partnerként, a WWF Magyarország technikai koordinációja mellett a sikeres LIFEinFORESTS projekt elemeként a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság gondozásában elkészült az online erdőtervezési döntéstámogatási alkalmazás, az
Az elmúlt hetek hazai medveészlelései során tanúi lehettünk annak, hogy a nagyragadozók jelenléte aggodalmat kelthet a lakosság körében – még akkor is, ha ezekben az esetekben erre nem volt okunk. A WWF Magyarország 2017 végén indult Euro Large Carnivores LIFE projektjének elsődleges célja épp az, hogy a nagyragadozókkal foglalkozó különböző érdekcsoportok – többek között állattartók, vadászok, természetvédelmi szakemberek, természetjárók és döntéshozók – közti kommunikációt elősegítse. Az egyes érdekcsoportok ennek jegyében találkoztak Répáshután egy országos szakmai nap keretében. 
A szálalásos, illetve a nálunk is alkalmazott lékeléses fakitermelés a legjobb módszer erdeink megóvására – hangzott el a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió, valamint az Agora Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport által, a környezetvédelem világnapja alkalmából szervezett szerdai székelyudvarhelyi előadáson, amelyen a WWF Magyarország erdővédelmi programjának munkatársai is részt vettek. 
Minél idősebb egy erdő, annál inkább várható, hogy gazdag élővilágnak ad otthont. Turisztikai vonzerejük sem lebecsülendő – hiszen ki ne részesítené előnyben kirándulásai során a vadregényes tájakat, melyek külön színfoltjai lehetnek az öreg erdők, mesebeli formájú és méretű fákkal. A tölgyerdők természetvédelmi kezelését megalapozó nemzetközi projektünkhöz kapcsolódva a magyarországi „százéves” erdőkről adunk körképet. 
