A mezőgazdasági munkák során is számos megoldással lehet védeni a biodiverzitást, a beporzókat vagy éppen az apróvad-állományt – legyen szó mezei nyúlról, fogolyról vagy éppen fácánról. A magas növényzetben megbúvó állatokra azonban különösen nagy veszélyt jelent az első, tavaszi kaszálás. A helyes, környezetkímélő megoldások alkalmazásával, például egy helyesen elhelyezett vadriasztó lánc használatával, vagy kiszorítókaszálással eleve sokat tehet a gazdálkodó az élővilágért. Ám egyre több a modern, még hatékonyabb vadvédelmi módszer, amelyek adott esetben komoly költséget sem jelentenek. Várkeszőn például néhány tízezer forintból vásároltak ultrahangos vadriasztót, hogy védjék a környék apróvad-állományát. tovább
Vadbiológia
Kaszálás és vadvédelem – Ultrahangos vadriasztó a fácánok és mezei nyulak megóvásáért (+VIDEÓ)
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek.
Természet- és Vadvédelmi Kompetencia Központot hozott létre a SOE és a MATE
Az agrároktatás és kutatás összehangolása érdekében együttműködés jött létre a Soproni Egyetem (SOE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) között. A kölcsönös előnyökön alapuló megállapodása vadbiológiai és vadgazdálkodási, továbbá a természetvédelmi képzésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó kutatásokra terjed ki.
A túrázás és a vadászat jobban zavarja az állatokat mint a fakitermelés
Rosszabb hatással lehetnek a túrázók az állatok élőhelyeire, mint a fakivágás. Egyes állatfajok akár 70 %-kal messzebbre is kénytelenek elvándorolni az emberi tevékenységek miatt. tovább
Vadkár-csökkentés és élőhely-teremtés a többfunkciós védősávval (+VIDEÓ)
2020 tavaszán próbaként vetettek el egy tábla szegélyén vadföld vetőmag-keveréket Milus Zoltán 110 hektáros gazdaságában. A tapasztalatok alapján a nagyjából 10 növényfajból álló, néhány méter széles sáv kedvez az apróvad-állománynak, eközben pedig segít a nagyvad által okozott károk csökkentésében. A kérdés persze adott: leginkább arra voltam kíváncsi, hogy termelői szemmel tényleg megéri-e beáldozni a táblák szegélyét erre a célra.
Gribek Dániel cikke az Agrofórum szaklapból. tovább
Ez lehet a vadbecslés jövője? – Először számoltak meg elefántokat a világűrből
Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében, ami fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén. tovább
Magyarországon telelő erdei szalonkát fotóztak a Nyírségben
Egy erdei szalonkáról készített fotókat a napokban Farkas Szilárd, a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének fővadásza. Bagamér térségében egy vadászat közben, a hóban vette észre a madarat, és akkor sikerült lencsevégre kapnia. Elmondása szerint tavasszal és ősszel egyaránt látott már a környéken erdei szalonkát, de telelő példánnyal még nem találkoztak az erdészet területén. tovább
Az európai vadmacska teljesen eltűnhet a házi macskák miatt
Vadmacska
Veszélyt jelentenek a vadmacskák jövőjére a házimacskák: az európai vadmacska (Felis silvestris) 200-300 éven belül teljesen eltűnhet. A svájci Jura-hegységben élő vadmacskák helyét visszafordíthatatlanul át fogja venni a háziasított faj, amennyiben nem történnek intézkedések. tovább
Ötezer kilométert is vonulhatnak a hazánkban megjelölt erdei szalonkák
Friss információkkal szolgált a SZIE Vadbiológia Tanszék azokról a nyomkövető eszközzel megjelölt erdei szalonkákról, amelyek vonulását a „szalonka monitoring” keretében az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából – az Agrárminisztérium támogatásával – követik nyomon a tanszék munkatársai. A jelölt madarak az elmúlt hónapok során sikeresen folytatták útjukat költő területeik felé. tovább
Koponyaelemzéssel vizsgálták az aranysakál alfajokat
Az elmúlt pár évtizedben az aranysakál gyarapodó létszáma és egyre kiterjedtebb élettere miatt számos vizsgálat célpontja volt, egy új kutatás a ragadozó rokoni viszonyait, alfajait tárta fel. tovább
Felmérik a gemenci erdő vadmacskaállományát – Az erdészek szerint drasztikusan megcsappant a számuk
Felméri a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) a gemenci erdőben még meglévő vadmacskaállományt, amely a Duna alsó szakaszán eltűnőben van – közölte az igazgatóság kedden az MTI-vel. tovább
Változásokkal, de idén is lesz erdei szalonka monitoring
2019-ben is tovább folytatódik az Országos Erdei Szalonka Monitoring Program, ám jelentős változtatások lesznek a program feladataival kapcsolatban. A jövőben a monitoringozás alkalmával, csak szárnymintát kell szárított állapotban beküldeni, valamint a testméret felvételeket el kell végezni. Az OMVK Baranya megyei szervezetének közleménye. tovább
Újabb vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestist – ezúttal Szabolcsban
Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található. Az újabb esetek miatt a járványügyi helyzet elemzése folyamatban van, a fertőzött terület növelésére azonban egyelőre nincs szükség. tovább
Drasztikusan nőtt a városban fészkelő dolmányok varjak száma
Másfélszeresére nőtt a Debrecenben fészkelő dolmányos varjak száma az elmúlt öt év alatt – állapította meg a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke. Az urbanizálódott madárfaj egyre több problémát okoz a városban. tovább
Magyarországon készült el a gímszarvas genomjának leírása
Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Az eredmények a Molecular Genetics and Genomincs című folyóiratban jelentek meg. tovább
