A glifozát hatóanyag semmilyen mértékben sem minősíthető rákkeltőnek – áll az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) Kockázatértékelési Bizottságának (RAC) március 15-én közzétette értékelésében. A szakvélemény várhatóan pontot tesz a tudományos vitákra, ugyanakkor nem jelenti a hatóanyag azonnali megújítását – erről legkésőbb 6 hónap múlva kell az Európai Bizottságnak döntenie. tovább
Növénytermesztés
Hivatalos szakvélemény: nem rákkeltő a glifozát
Kérdőíves felmérés a vadkárról
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) kérdőíves felmérést végez a Vadgazdálkodási törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki. tovább
Megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése
Megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése, amelyet idén a Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködése alapján az Országos Rendőr-főkapitányság helikoptereivel végeznek augusztus végéig. tovább
Vita az erdészek és földművelők között a gúthi erdő mentén
Miközben a dámbikák barcognak ezekben a napokban Gúthi erdőben, azalatt a vaddisznókondák a termést pusztítják: lelegelnek mindent. Mindez nagyon komoly kárral jár, amit a Nyírerdő Zrt. szerint ők mindig maradéktalanul megtérítenek a gazdáknak. A földművelők ennek ellenére is elégedetlenek. tovább
Meghívó az Agrárklíma pályázat zárórendezvényére
Az Agrárklíma pályázat részeredményeiről már két cikkben is beszámolt az Erdő-Mező Online és Magazin. A projekt első része – amely egy új nyertes pályázat segítségével folytatódni fog – a végéhez érkezett, a zárórendezvényt Budapesten tartják október 29-én. tovább
Szegélyek hatása szántóink gyomnövényzetére
A táblaszegélyek környezet- és természetvédelmi szerepének növekedésével szükségszerűvé válik ezeknek a szegélyterületeknek a növényvédelemre, és ezen belül is a gyomösszetételre gyakorolt hatásának vizsgálata. Mikor környezetvédelmi programokról esik szó ezeknek a területeknek számos pozitív hatása előtérbe kerül, legyenek akár füves mezsgyék, fasorok, vagy szélesebb kiterjedésű erdők. A táblákra kifejtett esetleges negatív hatásuk azonban nem minden tekintetben ismert. A vizsgálatok célja volt a táblák melletti féltermészetes területeknek a szántók növényzetére – gyomösszetételére – kifejtett hatásának felmérése. (A táblaszegélyek leginkább a féltermészetes élőhelyek közé sorolhatóak, mivel a táblákhoz viszonyítva természetesebb állapotúak, de a mezőgazdasági termelés hatása is érezhető rajtuk.) tovább
