Az aranysakál-populációt vizsgálták a szakemberek a Bakonyban

A közelmúltban rendezték meg a IV. Bakonyi Dúvadhetet, amelynek záróeseményén Németh Attila tájegységi fővadász az aranysakál-állomány felmérésének tapasztalatairól számolt be - írja a VEOL.
Az aranysakál-populációt vizsgálták a szakemberek a Bakonyban
A vizsgálat során a vadászok 15 éjszakát töltöttek el a sakálok akusztikai eszközzel történő monitorozásával. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának Úrbéri Vadászházában Németh Attila elmondta, hogy az aranysakálok akusztikus módszerrel történő felméréséhez, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya biztosított lehetőséget a kutatást végző munkacsoport számára. Az ország öt vadgazdálkodási táját képviselő öt tájegységi fővadász kapott egy-egy megafon készüléket az aranysakál-állomány akusztikus felméréséhez. A kutatás úgy zajlott, hogy a készülékkel kétféle sakálhangot: egy magányos állat hangját a szaporodási időszakban, a tél végén, illetve egy sakálcsalád hangját ősszel bocsátották ki a vizsgált területeken. Mivel a sakál territoriális állat, ezért a területére betévedt idegen állat hangjára válaszol, próbálja védeni a saját területét. A kutatók – általában egy helyről háromszor hangot kiadva – vizsgálták az érkező válasz­üvöltések helyét és számát. Az Észak-dunántúli Vad- gazdálkodási Tájból 10 vadászatra jogosult vadászati egység kapcsolódott be a kutatásba. Ezek területén összesen 15 éjszakát töltött el kollégáival Németh Attila 2019 őszén, illetve 2020 tél végén, hogy felmérjék a sakálállomány létszámát. Hét felmérés ősszel, hét pedig tél végén történt, illetve végeztek egy felmérést nyáron is. Összesen 113 felmérési ponton adtak ki hangot és 21 pontról körülbelül 70 egyedtől érkezett válaszadás. Emellett 22 állatot hőkamerák segítségével, vizuálisan is érzékeltek. Viszont lámpafénynél soha nem sikerült megfigyelni a sakálokat, annyira óvatosak voltak. Öt esetben válasz­adás nélkül lopództak mintegy 30 méterre a felmérést végzők közelébe a sakálok. [caption id="attachment_71789" align="aligncenter" width="600"]Németh Attila tájegységi fővadász a felméréshez használt megafonnal a kezében Forrás: Molnár Sándor/Napló Németh Attila tájegységi fővadász a felméréshez használt megafonnal a kezében
Forrás: Molnár Sándor/Napló[/caption] A kutatásban részt vevők minden esetben kitöltöttek egy úgynevezett üvöltésadatlapot. Ezen GPS-koordinátákkal jelölték a felmérés helyét, a leadott üvöltések számát, és rögzítették az érkezett válaszok számát. Emellett hőkamerák segítségével is megpróbálták kontrollálni a válaszadó sakálokat. A kutatás alapján is megállapítható, hogy nő az aranysakálok száma hazánkban, és egyértelműen terjeszkednek is. Ezt alátámasztják a terítékadatok is. Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy nagyon nehéz elejteni őket. Általában nem célzott ragadozó vadászatok alkalmával, hanem különböző egyéni les-, illetve cserkelő vadászatok során, szinte véletlenszerűen találkoznak a vadászok a terítékre kerülő sakálokkal. A Bakonyi Dúvadhét zárórendezvényén elhangzott: egyre inkább előtérbe kerül az apróvadvadászat lehetősége és fejlesztése hazánkban. Az apróvad-gazdálkodás és a megmaradó nagyvadtörzsállomány megóvása érdekében pedig nagyon fontos szempont továbbra is a ragadozók számának apasztása. A dúvadhét terítékéhez egyébként négy vadgazdálkodó egység három aranysakállal, 31 rókával, öt borzzal és két dolmányos varjúval járult hozzá. (veol.hu)