Az erdészeti ágazatban a férfiak dominálnak, a nőket alig veszik komolyan

Az európai erdőtulajdonosok majdnem egyharmada nő, ám női nem tagjai a világ legtöbb országában mégis csekély mértékben vannak jelen mind az erdészeti szakokon, mind az erdészeti munkahelyeken. Ezek a tények már önmagukban is okot adtak arra, hogy az erdészetben érintett nők kapcsolatot építsenek ki egymás között, és saját konferenciát rendezzenek.

h i r d e t é s

2021. április 12. és 13. között rendezték meg az „Erdők női kezekben” (Forests in Women’s Hands) nemzetközi konferenciát. Az esemény online, az Ausztriai Erdőkutató Központ (Bundesforschungszentrum für Wald) szervezésében valósult meg, több mint 250 néző, többségében nő részvételével. A szervezésben és lebonyolításban részt vett még az osztrák női erdészek és erdőtulajdonosok hálózata, a Forstfrauen, az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) és az Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetsége (IFSA). A konferencia célja az volt, hogy elősegítse az erdőben és/vagy erdőért dolgozó nők tapasztalatcseréjét, valamint az is, hogy szakértők segítségével megértsék a nemi egyenlőtlenség okait, és lehetséges kiutakat keressenek. A végcél pedig, hogy a kommunikációval elősegítsék a nők és eredményeik jobb láthatóságát, hallhatóságát az ágazatban. A konferencia központi kérdései a nemi egyenlőség körül forogtak: miért és kinek fontos a nemi egyenlőség? Mi teszi azt lehetővé egy társadalomban vagy szervezeten belül, vagy éppen mi akadályozza meg? Mi határozza meg azt, hogy egy újítás valóban közelebb vigyen a nemi egyenlőséghez, azaz mi működik, és mi nem? nokazerdoben_2

A válaszok megtalálása érdekében az erdőtulajdonosokon kívül a konferencián számos érintett terület szakértője felszólalt, úgy mint a kutatás, az oktatás, és a közigazgatás képviselői. Tőlük együttesen megtudhattuk, hogy a nők jelenlegi alulreprezentáltsága az erdészszakmában a nemi szerepek hagyományos értelmezéséből, a tradicionálisan férfias erdésztársadalomba való nehézkes beilleszkedésből, valamint a sikeres női példaképek hiányából fakad. A konferencián felszólalók egyetértettek abban, hogy az évszázadok óta férfiak által dominált erdészeti ágazat tradícióit és normáit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Ennek ellenére számos lépést lehet tenni a változásért, ilyen például a nők beilleszkedésének és önérvényesítésének segítésére bevezetett mentor- és ösztöndíjprogramok. Egyetértettek abban is, hogy szintén fontos, hogy a férfiakkal együttműködésben tervezzék, és tegyék meg a nemi egyenlőtlenség felszámolásáért tett lépéseket. A konferencia kezdő keynote előadásán Gun Lidestav, a Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) kutatója és az erdészeti ágazat nemi egyenlőségének szakértője bemutatta, hogy a nemi szerepek, pontosabban a nők befogadása vagy kizárása a döntéshozásból, magas pozíciókból csakis a résztvevők egymásra hatásából erednek. A rég kialakult hierarchiák, szervezeten belüli rétegződés nem magától értetődő és természetes, hanem kizárólag az abban résztvevők viselkedése, tettei tartják fenn. Az erdészeti ágazatban a férfi nemi szerep képviseli a normát, és a nagyobb tudás, tapasztalat birtoklását. Emiatt ez a nem magasabb értéket képvisel, egymást preferálják kapcsolatépítés terén, egymástól várják a visszajelzést. Egy ilyen struktúrát a női jelenlét rombolja, mert a férfiak szemében a nők nem birtokolják azokat a szociális, politikai és gazdasági erőforrásokat, amelyek a férfiakat erőssé teszik. A kutató néhány empirikus eredményt is megosztott előadásában. Az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetségében (IUFRO) vezető pozíciókat betöltő nők aránya és annak változása is jól mutatja a gyengébbik nem alulreprezentáltságát. Míg az utóbbi években több nő került vezető pozícióba, a legmagasabb döntéshozó pozíciókban továbbra is férfiakat találunk. A nők inkább a társadalmi vonatkozású erdészeti területeken képviseltetik magukat, nem a mérnöki és gyakorlati oldalon. A szervezetben a nők 24 százaléka érzi a nemi egyenlőtlenséget mint gátat az IUFRO-ban való aktív részvételben, míg ugyanez a férfiak csak 11 százalékát zavarja csak. noi_erdesz_konferencia

A panelbeszélgetés során számos női erdőtulajdonos és gyakorlati szakember erősítette meg a nemi szerepek kutatásának eredményeit saját személyes tapasztalatain keresztül. Elhangzottak történetek a hátrányos megkülönböztetésről, és általában a női erdészkarrier nehézségeiről, kezdve attól, hogy a nőket kevésbé veszik komolyan és hallják meg a szakmai diskurzus során. Sőt, arról is beszéltek, hogy egyáltalán nem ritka a szexuális zaklatás sem. A rendezvényen Alina Lehikoinen is felszólalt az egyébként nemileg nagyon kiegyenlített Erdész Hallgatók Nemzetközi Szövetsége (IFSA) nevében, megerősítve, hogy a női hallgatók helyzete sem könnyű. Bár még messze vagyunk az egyenjogúságtól, és attól, hogy a férfi és női hallgatók aránya kiegyenlített legyen az egyetemeken, sok pozitív változás történt a közelmúltban, amely bizakodásra ad okot. Egyre több lány jelentkezik például a finn erdészeti szakokra, ezt a középiskolások jobb tájékoztatása, valamint a szak aktív népszerűsítése tette lehetővé. A svéd egyetemeken a társadalmi nemmel kapcsolatos szaktudást népszerű, szabadon választható kurzuson lehet elsajátítani, amely segíti a felnövekvő erdésznemzedéket a nemi egyenlőség elérésében. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemi egyenlőség irányába történő haladás jelenleg túl lassú ütemben halad. A mostani járványhelyzet még inkább hátráltatja a nők érvényesülését, mert a családos nők karrierje jobban megsínylette a változásokat (például a gyerekek online oktatását), mint a férfiak karrierje. Elhangzott, hogy friss felmérések igazolják, hogy a nők tudományos folyóiratokban publikált cikkeinek száma drasztikusan csökkent tavaly tavasz óta, míg a férfiak tudományos teljesítménye kevésbé változott. Gun Lidestav a főelőadást követő panelbeszélgetésen azt is kifejtette, hogy a nők tudományos teljesítménye járványos időszakon kívül is hátrányosan érintett a nemi egyenlőtlenség által, mert a kutatási támogatások elosztása még mindig nem nemsemleges, annak ellenére, hogy számos módja van annak, hogyan tegyünk azzá. A pályázatokat leggyakrabban a szakma úgynevezett „kiválóságai” nyerik meg, ám ennek a fogalomnak a jelentése nem tisztázott. Gyakran nagyon specializált szakembert, egy nagyon szűk terület kiváló ismerőjét fedi a kifejezés. Ezzel szemben a nők éppen a holisztikus szemléletben erősek, és inkább generalisták, tehát ekképpen is hátrányba szorulnak a pályázatok elbírálásakor. nok_az_erdoben

Az első nap végén a körkörös gazdaság, a fenntartható divat és az erdő kapcsolatáról is tanulhattak a résztvevők. Megtudhattuk, hogy hogyan készül Ausztriában a lyocell környezetbarát textil a bútornak nem alkalmas bükk cellulóztartalmából, miközben xilitolt és bioenergiát is gyártanak, és mindezt állításuk szerint fenntartható módon. A szakértők szerint új női szakmai hálózatok alapítása kedvezően hathat a nők helyzetének megerősítésére a területen, de ezeknek az új szervezeteknek fel kell készülniük némi ellenállásra, hiszen minden szervezkedés, amely a jelenlegi normákat és a kiváltságosokat kérdőjelezi meg, szükségszerűen ellenállásba ütközik. A konferencia második napjának programja éppen ez a hálózatépítés volt, a résztvevők kisebb tematikus csoportokban folytathatták a kapcsolatépítést és tapasztalatcserét. A rendkívül befogadó és jó hangulatú konferencia ösztönzőleg hatott az erdőben és erdőért dolgozó nőkre, és a köztük lévő diskurzusra, a szervezők és résztvevők az online kivitelezés ellenére is elégedettek voltak. Ha a teljes konferenciára kíváncsiak, az első nap felvétele ingyenesen elérhető ezen a linken. (Andresz-Dérer Patrícia - Erdő-Mező Online)