Erdészeti jog – Szerződésminta vagy egyedi, esetre szabott szerződés? Ez a mai kérdés!

szerzodesA magán-erdőgazdálkodásban résztvevők az évek során hozzászokhattak, hogy elérhető volt számukra egy nem hivatalos szerződésminta. A mintát természetesen nem volt kötelező alkalmazni, de segítséget nyújtott abban, hogy a minimális előírásokat be tudják tartani a felek a megállapodás során.

Erdészeti jogi fórumot rendeznek Budapesten és Kecskeméten >>>

Kezdetben csak megbízási szerződés volt elérhető, majd 2007 után közkézen forgott a tulajdonosi megállapodásra és erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésre kidolgozott nem hivatalos minta is.

Sokszor kérnek szerződésmintát tőlem is, de az erdőgazdálkodási tevékenység specifikus volta miatt nem dolgozom mintákkal. és nem is javaslom azok alkalmazását.

A kérdés tehát: a külön személyre/esetre – adott erdőre, erdőgazdálkodóra és tulajdonosi körre – szabott szerződést érdemes választani, vagy egy ismert (vagy ismeretlen) forrásból beszerzett szerződésmintát, ahol csak az adatokat kell kitölteni, aztán dátumozni, aláírni és lehet is benyújtani nyilvántartásba vételre (annak összes buktatójával, ami persze csak évek múlva derül majd ki)?

Nyilvánvalóan mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

A minták alkalmazása mellett szól, hogy nem különösebben kell gondolkodni, hiszen valaki már ezt megtette helyettünk, és többnyire ingyen van. Legalábbis rövidtávon!

szerzodes_2

Vannak más területek – pl cégjog –, ahol a jogszabály által meghatározott szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített eljárást alkalmaz a hatáskörrel rendelkező hatóság/bíróság.

Az ilyen hivatalos szerződésmintákban többnyire nem lehet semmit módosítani vagy javítani, még szerkeszteni sem. Egész egyszerűen csak ki kell tölteni az üres, kipontozott részeket, választásunk szerint bejelölni az x-eket, aláírni, dátumozni.

Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2009.évi XXXVII törvény (továbbiakban Erdőtörvény) korábbi és jelenlegi, átfogó módosítása utáni változata is tartalmaz ilyen lehetőséget. Amennyiben a kérelmező a végrehajtási rendelet szerinti szerződésmintát alkalmazva szerzett földhasználati jogosultságot, és ez alapján kéri a nyilvántartásba vételét, az erdészeti hatóság ebben az esetben egy egyszerűsített eljárásban hoz döntést. Ilyen, hivatalosan is közzétett szerződésminta nem volt és jelenleg sincs közzétéve.

Az Erdőtörvény 18/A. §-a szerint: „Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg.”

Sem a már hatályon kívül helyezett 153/2009 (XI.13.) FVM rendeletben nem voltak, sem a helyébe lépő 61/2017 (XII.21) FM rendeletben (Vhr) nincsenek a szerződésminta tartalmára vonatkozó előírások. Általában a Vhr-ben meghatározzák nagyvonalakban a tartalmat, és aztán kiadnak egy „nyomtatványt”, ami a NÉBIH hivatalos oldalán (portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/noveny/nyomtatványok linken) válik elérhetővé, letölthetővé.

Valószínűleg nem véletlen, hogy jelenleg sincs közzétett, alkalmazható dokumentum. Szinte lehetetlen annyiféle és olyan típusú szerződésmintát összeállítani, amely minden helyzetre megfelelő biztosítékot nyújt a feleknek, és szabályozza az összes lényegi kérdést, ami a gazdaságos, fair és felelős erdőgazdálkodás megteremtéséhez szükséges.

A központilag kiadott vagy javasolt minták tükrözhetik ugyan a jogilag szükséges minimalizmust – pl. „A vagy B, kérjük húzza alá, melyiket választja”, „kérem, jelölje X-el”,- de szinte biztos hogy éppen az adott helyzetre megfelelő opció nem lesz benne.

Lábjegyzetben néha tartalmaznak némi magyarázatot – amely sokszor csak maga a jogszabály szövege -, de köznapi nyelvre fordított, mindenki által közérthető formában biztosított iránymutatást valószínűleg nem fognak adni.

Sokszor jönnek ügyfelek elszámolási vita ügyében. A szerződéskötéskor persze még mindenki nagy egyetértésben írja alá a dokumentumot, azonban a tényleges gazdálkodás folyamán általában már sokkal kisebb az egyetértés. Volt, hogy az aláírt tulajdonosi használati megállapodásban nem rendezték a részleteket. A szerződés szerint az erdőgazdálkodó jogosult volt eldönteni, hogy beadja-e az éves tevékenység bejelentést, az alapján végez-e fakitermelést, és a kitermelt fát kinek, milyen áron értékesíti, és hogy az erdőfelújitási kötelezettséget kivel, milyen áron végezteti. A tulajdonostárs sérelmezte, hogy a gazdálkodó nem keresi őket, és nem vonja őket bele a döntési folyamatba. Ekkor került elő a megkötött használati megállapodás, ahol ezeket nem rögzítették, így az erdőgazdálkodó ezt nem is volt köteles megtenni. Az ügyfelek nagy része nincs tisztában azzal, hogy a felek a szerződések tartalmát szabadon határozhatják meg, ha törvény konkrétan másképp nem rendelkezik róla (pl. elszámolási/beszámolási szabályok konkrét meghatározása; eredményfüggő használati ellenérték meghatározásánál a használatba adók is közreműködhetnek a faállomány értékesítési folyamatában).

Kérdésem ilyen esetekben mindig az, hogy mit kötöttek ki a szerződéskor/megállapodáskor? A válasz sajnos mindig az: „mi csak kitöltöttük, és aláírtuk, amit elénk raktak”.

Nos, ezek alapján a szerződésminta alkalmazása már kevésbé hangzik jól.

szerzodes_1

Sajnos, a közös tulajdonú erdők földhasználata tekintetében nem lett egyszerűbb a helyzet. Nem elegendő, ha a szerződésminta az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételekor megállja a helyét. Amennyiben a földhasználati jogunkat haszonbérletre vagy feles bérletre alapoznánk, akkor bizony még az illetékes Járási Földhivatalnál is átvizsgálásra kerül a szerződésünk. Ha pedig sok a mintában, amit választanunk kell/lehet, és azt elmulasztjuk, akkor bizony a hatósági jóváhagyás megtagadásával kezdhetjük újra. Ez bizony anyagi teherrel is járhat – ismételt ajánlati közlés nagyszámú tulajdonosi közösség esetén, vagy az időbeli késedelem miatt támogatástól is eleshetünk (pl. egy Naturás erdő esetén).

Ezek azonban „csak” olyan indokok, amelyek nem szólnak feltétlenül a szerződésminták ellen, amennyiben tudjuk, hogy mit csinálunk, felkészültek, megfelelően informáltak és gyakorlottak vagyunk, és úgy látjuk, hogy az adott minta pontosan azt szabályozza, ahogyan erdőgazdálkodásunkat végezzük, alkalmazzuk bátran.

Azonban mi van akkor, ha éppen most csöppentünk az erdőgazdálkodás jogi labirintusába? Minden, amit olvasunk vagy mondanak tiszta „kínai” számunkra? Felelősségteljesen döntünk-e akkor, amikor az egyszerűbbnek tűnő utat választva a mintába csak beírjuk az adatainkat és hrsz-ot, aláírunk, dátumozunk, tanúztatunk és ennyi?

Volt-e valaki, aki elmondta nekünk a választási lehetőségeket? Az egyes jogkövetkezményeket? Akivel megvizsgáltuk, hogy kitől és mit veszünk használatba? Mennyi időre? Milyen kötelezettségekkel jár ez? Mert ugye a jogok elég egyértelműek, ha erdei fahasználatról van szó, de nem olyan egyértelműek, ha valaki azonnali hatályú felmondást küld a haszonbérlőnek. Ha nem ismerjük jogainkat, gyakorolni sem tudjuk őket. Megbeszéltük-e valakivel, hogy mi történik, ha a vihar kidöntötte az erdőt? Megtehetem-e, hogy haszonbérleti díj fizetés mérséklését kérem? Úgy határoztuk-e meg a díjazást, hogy figyelemmel voltunk az adott erdő korára, erdőtervi előírásaira? Gondoltunk-e arra a szerződéskötéskor, hogy milyen adóalanyként végezzük majd az erdőgazdálkodást? Tudjuk-e már most, hogy a szerződés szerint meg kell előlegezzük az erdőfelújítás költségét a tulajdonostársak helyett a következő fahasználatig, esetleg véghasználatig? Az mikor lesz – 35-100 év múlva? A haszonbérlet időtartama alatt lesz-e körzeti erdőtervezés? Ha azzal olyan előírásokat tesznek, amely a gazdálkodást nagymértékben befolyásolja, kötöttünk-e ki módosítási lehetőséget?

A mai Magyarországon meg kell tanulnunk szerződést kötni.

A szerződés megkötése tekintetében hajlamosak a felek elhamarkodottan, a „mindegy csak legyünk már túl rajta” hozzáállással elindulni. Pedig a megfelelő információk beszerzése és átadása, az információk mérlegelése, a legrosszabb és legjobb lehetőségek mérlegelése, és ezek alapján a legmegfelelőbb lehetőség kiválasztása elengedhetetlen része a folyamatnak.

erdo_kornyezet_2

Fontos, hogy a felek tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel.

A szerződés betartása tekintetében – a jogok gyakorlása (nyilatkozattétel a használatba adó részéről), esetleg ellenajánlat tétele, a szerződéses feltételek kialakításában való aktív közreműködés, illetve a kötelezettségek teljesítése a földhasználó (erdőgazdálkodó) részéről, pl. elszámolás vagy ellenérték teljesítése.

Mind az erdőgazdálkodónak, mind a használatba adónak be kell tartania a szerződéses feltételeket, a megállapodásban foglaltakat, a felek közötti jogviszony alapjait ez jelenti. Ha azonban az alapok nem megfelelőek, nehezebben tudjuk a jogainkat gyakorolni, a kötelezettségek teljesítését követelni.

Nyilván a szerződés megszövegezésekor a jogviszony túlszabályozását is el kell kerülni.

Összességében az első lépés mindenképpen a megfelelő információk beszerzése. A tájékozódás az, ami a legnagyobb segítséget nyújthatja az erdőgazdálkodásban szerepet vállalók számára.

 

dr.Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.

Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?