Közös tulajdonban lévő erdőt vásárolna? Mostantól még körültekintőbbnek kell lennie, mint eddig!

erdeszeti_jog-150x150Erdőt venni eddig sem volt olyan egyszerű, mint más művelési ágú termőföldet, különösen akkor, ha közös tulajdonban volt, és csak résztulajdont vásároltunk. Sok buktató között az egyik, hogy nem elég a Földhivatalnál utánajárni a dolgoknak, a földhasználatot és az erdőtervi adatokat az erdészeti hatóságnál előzetesen kell ellenőrizni.

Ha van az erdőn bejegyzett erdőgazdálkodó, még nincs veszve minden, fontos a használati jogcíme, egyrészről tudni fogjuk, hogy bővíti-e az elővásárlási jogosultak listáját, másrészt rögtön láthatjuk, mik az esélyek, milyen egyéb jogi lépéseket kell megtennünk, hogy erdőgazdálkodóként bejegyzésre kerüljünk. Az erdőtervi előírások adás-vétel előtti ellenőrzésének két fontos oka is van: információt ad az erdő gazdálkodásának ütemezéséről – nem mindegy, hogy 5 vagy 8 év múlva hasznosítható (vagy soha! – 0 sürgősség), és hogy milyen módon és hogyan kell felújítani. Persze ez abban esetben nem szerepel az adatok között, ha az erdő abban a korban vagy a körzeti erdőterv éppen olyan idejében van, de általában azért adás-vételre nem a fiatal állományok kerülnek.

A másik fontos dolog, amit az erdészeti hatóságnál megtudhatunk, vagy meg kéne tudnunk, hogy az adott erdőrészletek vonatkozásában lett-e arra az évre éves erdőgazdálkodási tevékenység bejelentve – különösen fahasználatra szóló. Ha azt a példát vesszük, hogy az erdőgazdálkodó személye nem azonos az eladónkkal, és lehet, hogy az adás-vételről nem is tud. Ebben az esetben előfordulhat, hogy mire az adás-vétel jóváhagyásra és bejegyzésre kerül (meghaladja a féléves időtartamot is), erdőgazdálkodási tevékenységet végeznek az erdőterületen. Ez persze erdőfelújításnál nem gond, azonban a fahasználatnak vevőként nem túlzottan örülnénk. Ezeket az adatokat az eladóval együtt, vagy az ő írásbeli meghatalmazása alapján tudhatjuk meg. Javaslom, hogy az erdő földhasználati viszonyait már az adás-vételkor vagy azt megelőzően mindenképpen tisztázzuk, rendezzük, s az éves tevékenység gyakorlásáról is rendelkezzünk, esetleg, ha műveleti lap is kiállításra került már, annak letétbe helyezéséről is gondoskodhatunk.

A másik sarkalatos kérdés az illetékfizetés kérdése erdő adás-vétele után. Az esetek 98%-ban illetékmentességet kér a vevő. Mivel közös tulajdonú erdőre korábban egy személyt lehetett csak használóként bejegyezni, és ez a személy az adás-vételtől számított 6 éves időszakban nem a vevő volt, nagyon sokan szembesültek a ténnyel, hogy őket bizony az illeték – vagy annak kétszeres összegének a befizetésére kötelezték.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ezek a körülmények eddig is és ezután is fenn álltak, amiért azonban „tollat ragadtam”, az Erdőtörvény módosítása és az ezzel összefüggésben kialakuló helyzetek áttekintése az erdő adás-vételek oldaláról.

Társult erdőgazdálkodás fogalma:

2017. szeptember 1. előtt: a közös tulajdonú erdőket kötelező egy személy használatába adni, tehát a társult erdőgazdálkodás megvalósítása kötelező minden olyan esetben, ha egy erdőnek több mint egy tulajdonosa van, vagy az erdő több helyrajzi számon van, és azon különböző személyek a tulajdonosok.

2017. szeptember 1 után: A közös tulajdonú erdőket elsősorban használatba kell venni – vagy adni – a Földforgalmi törvény és Fétv szerinti jogcímeken a módosított Erdőtörvény figyelembe vételével– azaz nincs használati rend vagy földhasználati szerződés -, és ahol nem kerül ilyen módon földhasználat bejegyzésre az erdészeti hatóságnál, ott erdőbirtokossági társulat alapításával vagy erdőkezelésbe adás útján társult erdőgazdálkodást kötelesek megvalósítani a tulajdonközösségek (Evt 20/A§ (3)bek.).

Erdő esetében a földhasználatot az erdészeti hatóság tartja nyilván. A földhasználót erdőgazdálkodónak hívják. Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele kérelemre és – a kizárólagos tulajdonos saját földhasználatának esetét kivéve – írásba foglalt szerződés alapján történik.

Egy közös tulajdonú erdőn tehát elsősorban a tulajdonosi közösség használati rendet alakít ki, amely során vagy egy személy (3.személy vagy tulajdonostárs használatába adják az egész erdőt) vagy önálló erdőgazdálkodási egységeket kialakítva önállóan veszik használatba a tulajdoni hányadukra eső területet (ebben az esetben 30 méternél keskenyebb vagy 1 hektárnál kisebb terület nem alakítható ki). Egy önálló erdőgazdálkodási egységbe több tulajdonostárs tulajdoni hányada is kijelölhető.

Amennyiben nem kerül sor az egész erdő használatba vételére vagy önálló erdőgazdálkodási egységek kialakítására, akkor a törvény csak ebben az esetben írja elő a társult erdőgazdálkodási kötelezettséget. Ezt kétféle módon lehet megvalósítani: vagy erdőbirtokossági társulatot alapítanak a tulajdonosok (az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény módosítása szerintem szükséges lesz), vagy erdőkezelésbe adják az erdőt.

Tehát a módosítás után adás-vétellel erdőtulajdont szerzők, ha az egész terület vonatkozásában nem akarják vagy nem tudják a földhasználatukat bejegyeztetni, akkor a szerzett területre kialakíthatják, illetve ki kell alakítani a használati rendet, különben az adás-vételkor vállalt 5 éves használati kötelezettség alól már nem tudnak máshogy mentesülni. Az adás-vételkor ennek költségeivel is számolni kell, mert ugyan – végre – már nem eljárási díjköteles az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárás, azonban a használati megosztáshoz szükséges erdészeti térképen is feltüntetni EOV koordinátákkal az önálló erdőgazdálkodási egységünket, csatolni továbbá erdőtervi terület-kimutatást és a változásokat tartalmazó erdőrészlet leírólapot is (Vhr 21§ (3)-(4) bek), amelyet nyilván egy erdészeti szakember fog elkészíteni.

Forrás: MTI/Komka Péter

Forrás: MTI/Komka Péter

Ez a körülmény természetesen generálni fogja, hogy egyre több erdőnél alakítanak ki használati megosztást. A bejegyzett használati megosztásokra, kialakított önálló erdőgazdálkodási egységekre pedig az elkövetkezendő vásárlásoknál külön figyelemmel kell lennünk, hiszen kijelölésre kerülnek az egyes tulajdoni hányadok helye az adott erdőben, és így pontosan tudni lehet majd, hogy mely részét vesszük meg a közös tulajdonú erdőnek. A fennálló használati rend kizárólag egyhangú döntéssel lesz módosítható.

Egy másik aspektusa is van annak, hogy a társult erdőgazdálkodás fogalmát megváltoztatták.

Az adás-vételnél a Földforgalmi törvény előírásai szerint a vevőnek sok-sok nyilatkozat között arról is nyilatkozatot tesz, hogy a megvásárolt földet 5 évig maga használja. Nem minősül a használat átengedésének, ha az erdőn társult erdőgazdálkodást valósítottak meg. Tehát ha a közös tulajdonú erdőn bármilyen jogcímen más erdőgazdálkodó volt bejegyezve, akkor az nem minősült ezen vállalt kötelezettség megszegésének. Azonban a módosítást követően már csak két esetben mentesülünk a vállalás alól társult erdőgazdálkodásra hivatkozva, ha nem a vevő kerül erdőgazdálkodóként bejegyzésre: ha a közös tulajdonú erdőn erdőkezelő vagy erdőbirtokossági társulat az erdőgazdálkodó, vagy ha az adott haszonbérleti szerződés vagy feles bérlet közeli hozzátartozóval, vagy legalább 25%-ban a vevő tulajdonában vagy közeli hozzátartozójának tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezettel köti. Eddigi egyeztetésiem alapján az illeték megfizetésének kötelezettségén túl egyéb jogi következménye ugyan nincs, ha a vállalásnak nem teszünk eleget, azonban – tekintettel a nem egységes eljárásokra – esetleg hatósági jóváhagyás megtagadását eredményezheti.

Kövessék a továbbiakban is az erdészeti jog rejtelmeivel foglalkozó írásokat, tegyék fel bátran kérdéseiket!

dr.Balogh Natália
erdészeti szaktanácsadó jogász
erdojog@gmail.com
06-20-294-0449
4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35.

Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az erdo-mezo@erdo-mezo.hu címre!

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?