Többlethasználati megállapodás közös tulajdonú erdőre – szótöbbséggel

jogszabaly_„Ahány ház annyi szokás” – tartja a mondás. Van alapja, hiszen annyiszor találkoztunk már azzal, hogy az adott jogszabályi előírásokat az egyes hatóságok másképp értelmezik Borsodban, Szabolcsban vagy Zala megyében.

Ettől függetlenül most megpróbálok a Földforgalmi törvény átmeneti és értelmező törvényének legutóbbi módosításáról általánosságban értekezni, és reméljük, hogy a jogalkalmazók is így értelmezik majd a kérelmeink elbírálása során. Olvasás közben azonban mindenképpen tartsuk észben, hogy az erdő fekvése szerint illetékes földhivatal/erdészeti hatóság másképpen is értelmezheti a módosított szabályokat.

A furán hangzó Földforgalmi törvény átmeneti és értelmező törvény elnevezés magyarázatra szorulhat. A Földforgalmi törvényben nem szabályozott részletkérdéseket a 2013.évi CCXII. törvényünk– röviden az Fétv – tartalmazza, amely többek között arra hivatott, hogy a közös tulajdonban lévő termőföldek használatára vonatkozó szabályokat rendezze, köztük az erdőét is. Ezt a X. fejezetében, a 69§-ától teszi meg.

Az eredeti felállás szerint tulajdonosi használati megállapodás esetében az egyhangú döntés terhe nehezedett a leendő erdőgazdálkodóra. Azaz ha egyetlen tulajdonostárs nem járult hozzá az erdőgazdálkodó által tett használati ajánlathoz, akkor kudarcba fulladt a törvény által előírt társult erdőgazdálkodás megvalósítása. Sokszor volt félreértés az ügyfeleimnél abban a tekintetben, hogy mi is ez az egyhangú döntés. A „nem járul hozzá” egy kifejezetten aktív tevékenységet jelöl, és írásban vagy a tulajdonosi közgyűlésen jegyzőkönyvezett hozzászólásban tett, kifejezett jognyilatkozatot feltételez. Amennyiben a tulajdonostárs a nyilatkozatra nyitva álló, az ajánlat közlésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, nem jelenti ki, hogy nem járult hozzá, csak hogy a jogosultságát nem gyakorolta. A törvényi szabályozás szerint ebben az esetben megadottnak tekintendő a hozzájárulása.

Sokszor problémaként értékelik azt is, ha több tulajdonos is elhunyt, illetve cím és adatok nélkül, csak egy név van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. Ezt az Fétv az úgynevezett „ajánlat közlése nem lehetséges” kategóriában rendezi, mert nem köteles a leendő erdőgazdálkodó az ismeretlen örökösök vagy külföldre költözöttek felkutatására. Ezekben az esetekben is megadottnak tekintik a hozzájárulást.

A közös tulajdonú földek használati szabályait a mezőgazdasági hasznosításra dolgozták ki, ahol a tulajdonosok a saját tulajdoni hányaduknak megfelelő területeket jelölhetik ki és használhatják. Erdő esetében a gond ott van, hogy az erdőgazdálkodó a teljes erdőterület használatára lesz jogosult/kötelezett – társult erdőgazdálkodás. A szántók, legelők esetében pedig jellemzően a saját tulajdoni hányadra eső területre, azt felparcellázva alakítanak ki használati megosztást a tulajdonközösségek vagy adott esetben egy tulajdonos.

jogszabaly

AZ FÉTV MÓDOSÍTÁSÁVAL EGY ÚJ FOGALOM KERÜLT BE A JOGSZABÁLYBA: A TÖBBLETHASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS. Erdő esetében eddig is kizárólag ilyet lehetett kötni, csak külön nevesítve nem volt. Ha az egyik tulajdonos lett az erdőgazdálkodó, eddig is a tulajdoni hányadát meghaladó résznek lett a földhasználója. Tehát a társult erdőgazdálkodás esetén annyiban javított a helyzeten a módosítás, hogy törvényben nevesített földhasználati forma lett az erdőgazdálkodásra szóló tulajdonosi használati megállapodás.

Mi is a változás?
Az eddigi egyhangú döntés helyett már – alapesetben – elegendő a tulajdonosok tulajdoni hányadának arányában számított szótöbbségi döntése ahhoz, hogy létrejöjjön a többlethasználati megállapodás.
Abban az esetben azonban, ha a tulajdoni hányad szerinti legalább egytized tulajdoni hányaddal rendelkező(k) nem ért(enek) egyet a használati ajánlattal, akkor már legalább a tulajdoni hányad szerinti 2/3-os többség kell, hogy elfogadja a szerződést ahhoz, hogy létrejöjjön.

Mit is jelent ez az erdőtulajdonosok és a leendő erdőgazdálkodók számára?

Amennyiben a tulajdonosi közösség – akár közgyűlésen akár szerződéskötési folyamatban – úgy dönt, hogy az egyik tulajdonos legyen az erdőgazdálkodó, akkor ezt már szótöbbséggel – vagy minősített többséggel megtehetik. Az Erdőtörvényben – jelenleg! – nincs az Fétv-től eltérő szabályozás, tehát így a szótöbbség akkor is dönthet, ha a teljes földrészlet erdő, és azt egyetlen tulajdonos veszi erdőgazdálkodóként használatba. Tehát az eddigi egyhangú döntés helyett most már a „többség dönt” elvet alkalmazhatjuk.

A módosítás másik örömteli következménye, hogy nem akadálya többé az állami résztulajdon egy használati megállapodásnak – egy korábbi cikkben részleteztem a problémát – hiszen ha a Magyar Állam tulajdona nem éri el a 10%-ot, akkor nélküle is létrejön a teljes területre az adott többlethasználati megállapodás. Nem kényszerül a tulajdonosi közösség a haszonbérbe adásra.

Az Fétv-nek van egy előírása, mely szerint a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia, tehát el kell fogadnia.

A közös tulajdonú erdőre vonatkozó tulajdonosi megállapodások mindig a teljes erdőterületre szólnak (társult erdőgazdálkodás). Hogy befolyásolja-e a többlethasználatra vonatkozó szótöbbséget az Fétv ezen szabályozása? Nem, továbbra is alkalmazható a szótöbbségi vagy minősített többségi döntés.

A többlethasználati megállapodás ugyanis egy használati rend kialakítása, függetlenül attól, hogy az egyik tulajdonos tulajdoni hányadát meghaladóan lesz jogosult a teljes földrészlet használatára. Mint ilyen, nem tartozik a földhasználati szerződések körébe, melyeket a Földforgalmi törvény 38§ (1) bekezdése és az Fétv IX.fejezete konkrétan és név szerint felsorol.

erdo_erdei_kepek_2

A földhasználati szerződések esetén egy harmadik személy –azaz nem egy tulajdonos – veszi használatba a közös tulajdonú erdőt, vagy a tulajdonosok döntenek úgy, hogy nem maguk közül jelölnek erdőgazdálkodót. Ebben az esetben az Fétv 72§-tól leírt szabályokat kell alkalmazni. Azaz, ha feles bérletbe akarják adni az erdőt, vagy szívességi földhasználati szerződést szeretnének kötni rá, ehhez már valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges. Amennyiben haszonbérbe adnák, és az erdőgazdálkodás sajátosságaihoz igazítanánk a szerződési feltételeket, akkor pedig életbe lép a jelenleg még hatályos (!) Erdőtörvény azon eltérő rendelkezése, amely szerint erdőgazdálkodási haszonbérbe adáshoz elegendő a szótöbbségi döntés.

AZONBAN 2017. SZEPTEMBER 1-JÉT KÖVETŐEN ISMÉT NAGY VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK, hiszen az elfogadott módosítás hatályba lépését követően az erdőgazdálkodási haszonbérlet, mint szerződési forma megszűnik, ilyen a módosítást követően az Erdőtörvényben már nem szerepel. A hatályba lépés után a közös tulajdonú erdőknél a haszonbérbe adáshoz már egyhangú döntés kell majd, a tulajdonosi megállapodáshoz pedig elegendő lesz a szótöbbség. Ez alapjaiban módosítja az eddigi joggyakorlatot. Megváltozik a társult erdőgazdálkodás fogalma, és – bizonyos feltételek betartása mellett – feloldják az erdőkre vonatkozó használati megosztás tilalmát.

Az Erdőtörvény módosításával életbe lépő új földhasználati szabályokról részletesebben kaphat információt az idén tervezett nyolc állomásból álló előadás sorozaton. A részletekért látogassa rendszeresen az Erdő-Mező és a Magánerdőkért Egyesület weboldalait, Facebook oldalukat. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső helyszínt, és értesüljön időben az erdők használati szabályainak változásairól!

2017. június 6.
dr.Balogh Natália
erdészeti jogi szaktanácsadó

Kapcsolódó cikkek:
Erdőt megszüntetni? Hogyan is kezdjünk hozzá?
Magánerdőben állami résztulajdon – Lehetetlen a társult erdőgazdálkodás megvalósítása?
Erdészeti jog – Olvasói kérdés az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétellel kapcsolatban

(Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

erdomezolike

erdészeti jogi fórum.2017.07.07.

Hozzászólások

hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?