Rengeteg a kérdőjel a szlovén erdők körül

Június végén lejártak az erdőgazdálkodásra vonatkozó 20 éves koncessziók, az állami erdők kezelését egy újonnan alapított központi cég vette át, az átmenet azonban igencsak döcögősen halad. A szakma teljes bizonytalanságban van, az eddigi kezelők súlyos gazdasági problémákkal is szembesülhetnek. Az eddigi rendszer bár nem volt ideális, de alapvetően működött, az erdők jó állapotban voltak. Kérdés, hogy az átmeneti időszakban felszínre került sok kérdőjel tisztázása után mi lesz a tanulság: „bevitték-e a rengetegbe” az erdőgazdálkodói szakmát, vagy egy jobb, hatékonyabb rendszer áll föl? Az erdők mint ökoszisztémák nem lehetnek átgondolatlan kísérletek terepei...

h i r d e t é s

Július 1-jével lejártak a 20 éves erdőgazdálkodási koncessziók az állami erdőket illetően, a feladatkört az újonnan megalakult Szlovén Állami Erdészet Kft. vette át. Változások várhatók többek közt a favágási, erdőkarbantartási, -gondozási, -megújítási munkálatok felosztásában is. Egyelőre még nem látni, milyen kifutása lesz a változásoknak, nem világos, hogy rend vagy káosz várható. A muraszombati Erdészeti és Fagazdálkodási Kft. is bizonytalan jövő elé néz. A Szlovén Országgyűlés februárban elfogadta az állami erdőkkel való gazdálkodásról szóló törvényt, s július 1-jével megalapította a Szlovén Állami Erdők Kft.-t (Slovenski državni gozdovi v lasti RS – SiDG) kočevljei székhellyel, a létrehozásra 20 millió eurót hagytak jóvá. Az intézet a szakmában még igazándiból keresi a helyét (a kft.-t sokan politikai produktumnak tartják), a felügyeleti illetékesség miatt pedig az SD és az SMC párt heves vitába szállt. A SiDG Kft. megalapítását a szlovén erdőkben katasztrofális mértékben elterjedt betűzőszú okozta pusztítással indokolják, s az új szervezet teljes körűen felelős az erdőgazdálkodásért: karbantartás, fakitermelés, ültetvényezés, tisztítás, az erdei közművek (utak, hidak) építése, gondozása. Mindezek mellett átlátható ügyvezetést, szakmaiságot kívánnak megteremteni. Az új cégnél biztosítani kell még a káderállományt és a munkaeszközöket, hogy az eddig működtetett Föld- és Erdőalap alá tartozó 28 koncessziós cég helyébe tudjon lépni. Az öt legnagyobb koncessziós cég közé tartozik a Maribori Erdészeti Rt. is, az ő megbízásukból dolgozott a Muraszombati Erdészeti és Fagazdálkodási Kft. is. szlovenia_erdo_2

Az eddig állami erdészeti szerződéssel rendelkező vállalatok 2015-ben mintegy 20,3 millió euró koncessziós díjat fizettek be a Föld- és Erdőalap költségvetésébe, az alap az állam képviselete. A koncessziók és a koncessziós díjak június végével megszűntek. Egy köbméter fa koncessziós illetéke tavaly 12,2 euró volt, a legmagasabb szinten, 14,29 eurón 2013-ban állt (2003-ban 4 euró volt). Az állam mintegy 235 ezer hektár erdővel gazdálkodik, illetve ennyi van a tulajdonában, melyet komolyan veszélyeztet a betűzőszú terjedése a fenyvesekben, a veszélyt csak tarvágással lehet elhárítani. A felmérések szerint az erdők egyharmada már fertőzött, a legtöbb ilyen Gorenjskón, Koroškón és Kcčevje környékén van. A Miha Marenčej megbízott igazgató által vezetett SiDG még a kezdeti nehézségekkel küszködik, a változásokra vonatkozó kiemelt kérdésekre még mindig nincs egyértelműen értelmezhető válasza. Többek közt az sem látszik még, sikerül-e majd megfelelő felszereléssel, gépekkel rendelkező szakmai kivitelezőket találnia a kiírt munkálatok elvégzésére? Mekkora lesz az állami költségvetés bevétele az erdőgazdálkodásból miután megszűntek a koncessziós illetékek? Milyen sorsra jutnak az eddig koncesszió alapján működő erdőgazdálkodási vállalatok, amelyek többek közt megfelelő szakemberekkel és felszereléssel, erőgépekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek? Igaz, hogy őket legtöbbször az „erdészeti bárók” szóösszetétellel jellemezte a közvélemény, de az erdők – legalábbis a Muravidéken – jól gondozottak voltak. Többek közt az favágás után maradt „hulladékfához” a polgárok kedvezményesen hozzáfértek tűzifaként, ezzel eltakarítva az ágakat, gallyakat, az értékesítésre alkalmatlan faanyagot. Szlovéniában a szakma és a beavatottak véleménye az újdonságokat illetően vegyes, de inkább bizonytalan, mint optimista. A SiDG például két hónap alatt csak öt közbeszerzési pályázatot írt ki, a legutóbbi mintegy 53 ezer köbméter fa kivágásáról szólt. A szakma szerint ez még mindig kevés ahhoz, hogy elérjék az évi egymillió köbméter kitermelt fát. Az erdészeti vállalatok (az eddigi koncessziós cégek) szerint komolytalan a hozzáállás, a szinte kéthónapos kiesést a koncessziók megszűnése után nem lesz könnyű behozni. A kiesés hiányt jelenthet a gazdálkodásban, a jövedelemben, gondot okozhat az alkalmazottak foglalkoztatása és a gépek rentábilis működtetése. Tapasztalható is már a fakitermelés akadozása, a faforgalmazás lelassulása, a faipar ellátása és a többi szükséges erdészeti teendő elvégzése is. A munkálatokat ezentúl pályázatok alapján osztják ki, de időkorláttal és nem a teljes körű erdészeti munkákra, hanem csak bizonyos fázisaira (a koncesszió hosszabb időre szólt teljes feladatkörre). A SiDG a kivitelezőnek az elvégzett munka után fizet. A kitermelt fa eladása pedig nem tartozik már az erdészeti vállalatok illetékességébe. Munkánk még másfél hónapig van, onnantól minden bizonytalan, hiszen a kapacitásunk elfoglaltsága a SiDG kiírásaitól és a sikeres pályázatoktól függ – mondta Bratkovič Vlado, a muraszombati Erdészeti és Fagazdálkodási Kft. igazgatója. – Eddig a cégünk fakitermeléssel, tisztítóvágással, gyérítéssel, véghasználati fakitermeléssel, szálalással és egészségügyi fakitermeléssel foglalkozott, ültetvényeztünk, fát forgalmaztunk. Tettük mindazt, ami az erdők szociális és ökológiai funkciójának megőrzéséhez szükséges. A feladatunk volt az erdei infrastruktúra építése és karbantartása is. A SiDG megalapításával a szolgáltatásaink zöme hozzájuk került, többek közt a rönkök és a tűzifa eladása is, amit eddig a koncesszió alapján mi végezhettünk. szlovenia_erdo

Az igazgatónak lényegében nincs kifogása az új erdőgazdálkodási szabályozással kapcsolatban, viszont elvárja, hogy az őszi idény elkezdéséig a SiDG túllépjen a kezdeti nehézségeken. A 20 évig érvényben lévő koncessziós rendszernek is kellett bizonyos idő a bejáratódáshoz, nem volt ideális a rendszer, de működött. Nem olyan mértékben ugyan, mint a Szlovénia önállósulása előtti rendszer, amikor a közintézetek az állami és a magántulajdonban lévő erdők gondját is viselték. A közszolgáltatás és az erdészeti vállalatok különválasztásával megtörtént a cégek privatizációja, de a nehézségek ellenére a koncessziós rendszer működött. A muraszombati erdőgazdálkodási cég 7300 hektár állami tulajdonú erdővel gazdálkodott a Muravidéken a Mura mindkét oldalán. A rendszer módosításának szükségessége már korábban észlelhető volt. Tudtuk, hogy a jövőben olyan mértékű piaci gazdálkodással nem tudunk foglalkozni majd, mint a koncessziós rendszerben. A gond a két igazgatási modell átmenetében van. A változásokra pénzügyileg is felkészültünk, de ennek ellenére közvetetten néhány bonyodalom mégis bekövetkezett, melyeknek hatása is lesz. Augusztus 1-jével három faeladással foglalkozó munkatársunk a SiDG-hez ment át, a cég így tudta biztosítani a faeladás folyamatosságát. A fő problémát azonban az új cég megkésett operatív beindítása és a munkálatok odaítélésénél a legalacsonyabb felkínált ár mint kritérium jelenti – mondta Bratkovič. Az igazgató elmondta továbbá, hogy csak rövidlejáratú munkálatokat kapott a cégük, a fakitermelés is csak egy hónapra szól, a tisztítóvágás időtartama még rövidebb. A Muravidéken ebből a szempontból a száradásnak indult fekete égerfa egészségügyi fakitermelése mintegy 400 hektárnyi erdőterületen szükséges (a betűzőszú károkozása vidékünkre nem jellemző). A munkálatoknak már májusban el kellett volna kezdődnie. Bratkovič reméli, hogy szeptemberben elfogadható feltételek mellett megjelennek a kiírások a hosszú távú munkálatokra, és a feladatokat a SiDG a kellő szakmai háttérrel rendelkező és felszerelt kivitelezőknek osztja ki. Ebben esélyt lát a muraszombati cég is, mely jelenleg még 29 dolgozót foglalkoztat. A muraszombati vállalat korábban jó együttműködést alakított ki a magánerdők tulajdonosaival, valamint a minőségi fakitermelés és a fa eladása terén. Ez viszont nem elég ahhoz, hogy az állami erdőkben végzett munkálatoknál jelentkező kiesést pótolni tudná. (Forrás: Szolarics Nađ Klára - Népújság - a szlovéniai magyarok lapja; Országos Erdészeti Egyesület)