Az erdészeti törvény úgy rossz, ahogy van - Sok a gond az osztatlan közös erdőkkel

Az erdészeti törvény úgy rossz, ahogy van – vélekednek a magánerdő-tulajdonosok. Ahogy országszerte, Nyársapáton is az egyik legnagyobb probléma az osztatlan közös tulajdon. A falutól hat kilométerre lévő 30 hektáros erdőnek van legalább kéttucat tulajdonosa. A húszéves sarjadékerdő idénre megérett a gyérítésre, de a kijelölt erdőgazdálkodó kivételével senki nem akar pénzt költeni a szükséges munkálatokra.
Az erdészeti törvény úgy rossz, ahogy van - Sok a gond az osztatlan közös erdőkkel
Ugyanebben a közös tulajdonú erdőben volt közel 5 hektár vágásérett akác. Ezt két nagykőrösi illetőségű személy kivágta és eltulajdonította. A jogtalanul kitermelt fa egy részét Nyársapáton, egy részét Nagykőrösön értékesítették. Az ügyben feljelentés született, amit nyomozás, vádemelés követett. A bíróság kimondta: a fatolvajok 3 millió forint kárt okoztak az erdőtulajdonosoknak, amit az erdőgazdálkodó polgári peres úton hajthat be. Az elkövetőknek tulajdonuk nincs, így az ellopott fa árát behajtani nem lehet. A történet itt még nem ért véget. Az erdőgazdálkodó kapott egy levelet az erdészeti szakhatóságtól, amelyben felszólították, hogy a kivágott erdőt köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az érintett terület tuskózása, felszántása, újratelepítése, tárcsázása hektáronként minimum 500 ezer forintba kerül. A tulajdonosok többsége nem akarnak erre áldozni. – Húsz év alatt ebből az erdőből még semmi hasznom nem volt, csak költöttem rá – mondja Kis Miklós nyársapáti polgármester, az osztatlan közös tulajdonú erdő többségi tulajdonosa és erdőgazdálkodója. – A tulajdonostársakkal megegyezni nem tudok. Néhány már meghalt, hagyatéki tárgyalásuk nem volt. Én egyedül nem tudom megfizetni az erdőtelepítés költségeit, helyette gyökérfésülést végeztettem, ami lehetővé teszi, hogy idővel sarjadékerdő keletkezzen. Miután nem állíttattam helyre „az erdő eredeti állapotát” az erdészeti igazgatóság erdőgazdálkodási bírsággal sújtott. Én vagyok a megbízott erdőgazdálkodó, így rajtam hajtják be a több százezer forint büntetést, adó módjára. Most ott tartok, hogy az állam javára lemondok az osztatlan tulajdonú erdő rám eső részének a kezeléséről. Más magánerdő-tulajdonosok sem szeretnek levelet kapni a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságától. Ez ugyanis legtöbbször büntetésről értesít. – A hatóság minden előzetes figyelmeztetés nélkül büntet bennünket, de ha mi kérelmezünk valamit, arra hónapokig nem érkezik válasz – ad hangot véleményének dr. Farkas István, aki a 102 éves édesapja, Farkas Albert magánerdő-tulajdonos ügyeit intézi. Mint elmondta, két éven belül három tetemes büntetést rótt rájuk az erdészeti igazgatóság. Először 2,6 millió forintot kellett megfizetni, mert engedély nélkül vágtak ki egy sor fát saját telepítésű erdejükből. (Az engedélyeztetést az erdészeti integrátoruk dolga volna elvégezni, de elkésett vele). A második büntetést – 872 ezer forintot – akkor szabták ki Farkasékra, amikor egy engedéllyel kivágott erdőt nem telepítettek újra a megszabott határidőre. A következő büntetés összege 1 millió 741 ezer forint, indoklása: erdőtelepítés elmaradása. (Oka: a kivágott fát nem fizette ki a vásárló, így nem volt miből elvégezni a kötelezően előírt telepítést. A büntetés összege többe kerül, mint a földterület ára). Az igazgatóságnak hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy az érintett erdőterületet eladták, az új tulajdonos pedig szeretné átminősíteni szántófölddé. Erre a törvény lehetőséget ad, amennyiben a kötelezően előírt erdősítést egy ugyanakkora területen elvégzik. Erre a levélre azóta sem kaptak válasz az érintettek. – A hatályos erdőtörvényen mindenképpen változtatni kell. Tarthatatlan, hogy ha valakinek osztatlan közös tulajdonú erdőrésze van, abba gyakorlatilag be sem teheti a lábát. A kiszáradt, kidőlt fákat sem lehet kitermelni, hasznosítani – mutat rá Kis Miklós. – Akinek saját tulajdonú erdeje van, azt is folyamatosan büntetik. Én már kaptam sárga csekket azért, mert nem szürkenyarast, hanem akácot telepítettem egy erdőrészbe. Fellebbezni lehet, csak nem olcsó: bizonyos összeghatár felett 500 ezer forint a díja. (baon.hu) erdomezolike