Fehér nyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyeken

Az Alföldi Erdőkért Egyesület őszi Kutatói Napján „Fehér nyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyeken" címmel tartott előadást dr. Keserű Zsolt és Dr. Rédei Károly az Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályától. Előadásuk anyagát most az Erdő-Mező Online is közzé teszi.
Fehér nyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyeken
ad
h i r d e t é s
Az Alföldi Erdőkért Egyesület engedélyével a Kutatói Nap többi előadása is olvasható az Erdő-Mező Online portálon! A cikk alján ajánlót és tartalomjegyzéket is talál! FEHÉR NYÁR KLÓNOK TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATA ALFÖLDI SZÁRAZ, HOMOKI TERMŐHELYEN dr. Keserű Zsolt, Dr. Rédei Károly Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztály BEVEZETÉS A Leuce-nyárak (Leuce Duby), mindenekelőtt a fehér nyár (Populus alba L.) és természetes hibridje a szürke nyár (Populus x canescens) őshonos, állományalkotó fafajok Magyarországon. Az összes erdővel borított terület 4,0%-át (77000 ha) foglalják el. Erdőállományaik és ültetvényeik több mint 80%-a a Duna-Tisza közi meszes homokon található, így jelentős szerepet játszanak az ország ezen részének nyárgazdálkodásában. A fehér nyár (Populus alba L.) az elmúlt századokban az Alföld egyik uralkodó fafaja volt. A múlt század második felében elvégzett folyószabályozások, vízrendezések, valamint a Duna-Tisza közi homokvidéken az egyre nagyobb területekre kiterjedő mezőgazdasági termelés nagymértékben beszűkítette élőhelyét. A fehér nyárnak – az akác (Robinia pseudoacacia L.) mellett – a Duna-Tisza közi homokháton kiemelkedő szerepe volt a homok megkötésében és a terület beerdősülési folyamatában. A fehérnyárasok erdőgazdasági jelentősége mellett természetvédelmi jelentősége is meghatározó. Nagy ökológiai stabilitású társulásokat alkot, ezek számos védett állat-és növényfaj élőhelyeit jelentik. A szikesek fásításánál is jelentős a szerepük, mivel elviselik az enyhén szódás, kötött talajokat, valamint tolerálják az enyhén sós talajvizeket is. Az évtizedek során végzett egyoldalú maggyűjtési módszer – döntött fákról történő maggyűjtés – következtében az értékes genetikai értékkel rendelkező állományok eltűntek, a homoki Leucenyárasok esetében genetikai degradálódás következett be. A kutatómunka során fontosnak tartottuk új, jó alaki-és fatermési tulajdonságokkal rendelkező klónok szelektálását, amelyek alkalmasak lehetnek fatermesztési célra. A kutatás során végzett vizsgálatainkkal az volt a célunk, hogy a mikroszaporítással előállított, marginális termőhelyeken alkalmazható ígéretes Leuce-nyár klónok kommersz fehér nyár magcsemetékhez viszonyított előnyösebb fatermési és alaki tulajdonságait igazoljuk. Az ígéretes klónok majdani fajtaelismerésével a homoki, marginális termőhelyeken alkalmazható Leuce-nyár fajtaszortiment is bővíthető. A magyarországi fehérnyárasok erdőgazdasági jelentősége messze túlnő jelenlegi – erdőterületre vetített – megközelítőleg 4%-os területi arányukon (kb. 70 ezer ha). A jövőben várhatóan növekvő szerepük lesz a homoki erdőtelepítésekben és erdőfelújításokban, továbbá az ártéri erdők fafajcserés felújítása során is. A magyarországi fehérnyárasok túlnyomó része – több mint 80 %-a – a Duna-Tisza közi homokháton, valamint a Duna és a Tisza hullámterében található. Bár őshonos fafaj, mégis a homoki termőhelyek döntő többségén faállományait mesterséges erdősítés útján létrehozva, ültetvényszerűen termesztik. A fehérnyárasok erdőgazdasági jelentősége a jövőben nagy valószínűséggel növekedni fog, elsősorban a következő tények miatt (RÉDEI, 2007): - a Duna–Tisza közi homoki termőhelyek jelentős részén tenyésző erdeifenyvesekben egyre nagyobb gondot okoz a gyökérrontó tapló (Heterobasidion annosum (Fr.) (Bref. 1888)) növekvő károsítása; ezen faállományok felújításának egyik célszerű fafaja lehet a fehér nyár; - ugyancsak megoldásra vár a gyengébb termőképességű homoki termőhelyeken álló nemesnyárasok fafajcserés felújítása is; - a természetvédelemben (őshonos fafajok génkészletének megőrzése) és a tájfejlesztésben– tájesztétikában betöltött szerepük egyre jelentősebb lesz a jövőben. A kutatómunka előzményeit tekintve 1974-ig kell visszamenni az időben. A Kopecky Ferenc, kiváló nyárnemesítőnk által előállított 25 Leuce-nyár hibrid klónszelekciójával kapcsolatos kutatómunka ekkor kezdődött meg az ERTI kecskeméti csemetekertjében. Ebből a gyűjteményből az évek során elsősorban fenotípusuk, magassági és vastagsági növekedésük, gyökeresedési képességük, egészségi állapotuk, valamint a szélsőséges termőhelyekkel szemben mutatott toleranciájuk alapján a legígéretesebb fajtákat folyamatosan kiszelektálták. A kutatások elsődleges célja a Duna-Tisza közi homoki Leuce-nyárasok genetikai leromlásának megakadályozása volt. A legjobb tulajdonságú klónokkal származási és fajtakiválasztó kísérletek létesítésére került sor. ANYAG ÉS MÓDSZER Kutatómunkánk során két fajtakiválasztó klónkísérlet (Kecskemét 40A) folyamatos állományfelvételezési munkáit, illetve ennek kapcsán részletes értékeléseit végeztük el. A közönséges (kontroll) fehér nyár magcsemeték mellett a balotaszállási géngyűjteményből szelektált, mikroszaporítással előállított leuce-nyár klónokat állítottuk kísérletbe. Ezen kívül a 2. kísérletben beállítottunk két, Kínában szelektált klónt is (K-1 (P. hupehensis), K-2 (P. alba x P. alba). Kísérletbe állításuknak különösebb oka nem volt, csupán a tudományos kíváncsiság vezérelt bennünket azt illetően, hogy miként is teljesítenek a hazai ökológiai viszonyok mellett. Az értékelések kiterjedtek a növekedési vizsgálatok mellett az egyes klónok egészségi állapotának felmérésére, alaki tulajdonságaik elemzésére is. A teljes fás állományfelvételek mellett biometriai (statisztikai) elemzéseket (varianciaanalízis, diszkriminancia-analízis) és évgyűrű-analízist is végeztünk. Az újabb fajtakiválasztó klónkísérletek 2004 tavaszán, ill. 2005 őszén létesültek a Duna-Tisza közén. Az erdészeti termőhelyosztályozás alapján a vizsgált terület a következő kategóriába sorolható: erdőssztyepp klíma, többletvízhatástól független, igen sekély termőrétegű humuszos homoktalaj. A kísérleti terület koordinátái: N 46.883547, E 19.588868. A klónkísérletekben a következő klónok találhatóak: H-325 (P. alba x P. grandidentata), H-337 (P. alba x P. grandidentata), H-384 (P. alba x P. grandidentata), H 425-4 (P. alba x P. alba), K-1 (P. hupehensis), K-2 (P. alba x P. alba), valamint közönséges fehér nyár (P. alba L.), mint kontroll. A kísérletek egy éves mikroszaporítással előállított csemetékkel (a klónok esetében), valamint egy éves magágyi csemetékkel (a kontroll esetében) létesültek. A kísérletek háromismétléses, véletlen blokk elrendezésűek. A telepítési hálózat 2,5 x 2,0 m, ismétlésenként 30, ill. 60 csemetével. Az összes kísérleti terület 0,43, ill. 0,59 ha. Az állományfelvétel során teljes fás felvételi módszert alkalmaztunk. Ennek előnye, hogy a különböző becslési eljárásokkal szemben az adott kísérleti terület fatermésére vonatkozóan pontos értékeket kapunk. Az állományfelvételt digitális átlalóval és Vertex Forestor magasságmérő készülékkel végeztük. A méréseket követően az egyes fák fatérfogatát a Király-képlet (Király-féle numerikus fatérfogat-függvény) segítségével számoltam ki. A Király-féle fatérfogat függvény képlete a következő: nyarklon_keplet A statisztikai vizsgálatok során a varianciaanalízist és a diszkriminancia analízist alkalmaztuk. Az adatok elemzését az IBM SPSS STATISTICS 20 programmal végeztük. A varianciaanalízist a magasság és az átmérő (mellmagassági átmérő) adatok alapján végeztük el, mivel ezek a jellemzők szoros összefüggésben állnak az átlagfa-térfogattal és ebből kifolyólag a fatömeggel. Az évgyűrűelemzéseket az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán található Digitalopositiometer Type 2 típusú évgyűrűanalizátorral végeztük (1. ábra). Az évgyűrűelemzéshez a mintafák esetében a mellmagassági átmérőnél vágott korongokat használtuk, hiszen ez az adott mintafa legjellemzőbb metszete a vastagsági növekedés mértékének megállapításához (2. ábra). Az évgyűrűelemzéseket a korongok szárítása és csiszolása után végeztük el.

nyarklon_digitalis_merleg1. ábra. DIGITALPOSITIOMETER Type 2 típusú évgyűrűanalizátor berendezés az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán.

nyarklon_modszer2. ábra. Az évgyűrű-analízis elvégzéséhez előkészített korongok

A vizsgálatokat hét alkalommal (2004, 2005, 2006, 2007, 2009, 2011, 2012) végeztük el. A következő állományjellemzőket vizsgáltuk: törzsszám (megmaradás), mellmagassági átmérő, famagasság, átlagfa-térfogat, egészségi állapot, növekedési erély és törzsminőség. EREDMÉNYEK A vizsgálatok igazolták, hogy főként a H-337 és a H-384 jelzésű Leuce-nyár klónok tűnnek kedvezőtlen ökológiai körülmények mellett fatermesztési célra alkalmasnak, ezen kívül, mint alternatíva a H 425-4 jelzésű klón is tekintetbe vehető. Az 1. táblázat a Leuce-nyár klónok legfontosabb állományszerkezeti jellemzőit mutatja 8 éves korban (Kecskemét 40A, I. blokk). Az adatok alapján, a magassági növekedést figyelembe véve a H-337 és a H-384 jelű klónok érték el a legjobb eredményeket. Az említett klónok a kontrollt 51, ill. 22 %-kal múlták felül. Az átlagos mellmagassági átmérő tekintetében a két klón a kontrollt 30, ill. 25 %-kal múlta felül, és a tendencia ugyanez volt az átlagfa-térfogat vonatkozásában. Az átlagos átmérő különbségeinek hatása az átlagfa-térfogat tekintetében igen jelentősnek tűnik (102 és 49 százalék az említett klónok vonatkozásában). A törzs minőségi index alapján a sorrend a legjobbtól a leggyengébb klón felé haladva a következő volt: H-337, H-384, H 425-4, H-325 és a kontroll. A varianciaanalízis alapján, P=5%-os szinten szignifikáns különbséget találtunk a magasság (SZD5% = 2,07 m), az átlagos átmérő (SZD5% = 2,11 cm) és az átlagfa-térfogat (SZD5% = 21,2 dm3) esetében is. nyarklon_tabl1 A 2. táblázat a Kecskemét 40A, II. blokk Leuce-nyár klónkísérlet 6 éves kori fatermési és törzsminőségi adatait szemlélteti. Ami a kísérlet felvételi adatait illeti, a tendencia nagyon hasonló a fentebb említett I. blokk kísérletének értékeihez. Az adatok alapján, a magassági növekedés tekintetében a H-337 jelű klón érte el a legjobb eredményt. A második legjobb eredményt elérő H 425-4 jelű klónt 56 %-kal, míg a kontroll eredményét messze meghaladóan, 70 %-kal múlta felül. A mellmagassági átmérőt figyelembe véve az említett klónok 57 és 23 százalékkal haladták meg a kontroll eredményét, és a különbség még nagyobb volt az átlagfatérfogat vonatkozásában. A mellmagassági átmérőben mért különbségek hatása az átlagfatérfogat alakulására igen jelentősnek mutatkozik (a fenti klónok 166 és 52 %-kal haladták meg a kontroll eredményét). A törzsminőségi indexet vizsgálva a sorrend a legjobbtól a leggyengébbig a következő volt: H 337, K-1, K-2, H 425-4 és a kontroll. A varianciaanalízist elvégezve, P=5%-os szinten szignifikáns különbség volt a magasság (SZD5% = 1,2 m), az átlagos átmérő (SZD5% = 1,69 cm) és az átlagfa-térfogat (SZD5% = 6,0 dm3) esetében is. nyarklon_tabl2 Az évgyűrű analízisek értékelése alapján kijelenthető, hogy a szelekciós többlet marginális termőhelyi viszonyok mellett is egzakt módon kimutatható. Az átlagos évgyűrűszélességek (mellmagasságban mért vastagsági növekedés) alapján a H-384 jelű klón 52,7 %-kal, míg a H- 337 jelű klón 46,2 %-kal múlta felül a kontroll teljesítményét (3. ábra). nyarklon_abra1 A diszkriminancia-analízis során, ha a csoportok száma kettőnél nagyobb – ahogy jelen esetben is – az egyes csoportokhoz (klónokhoz) tartozó esetek (változók) megkülönböztetése az ún. kanonikus változók segítségével történik. nyarklon_abra2 A 4. ábra alapján elmondható, hogy a csoportok – ha nem is élesen – de elkülönülnek egymástól az első függvény (vízszintes tengely) alapján. Az ábra ugyancsak jól mutatja, hogy a kontroll (kommersz) fehér nyár egyedek mutatják a legnagyobb szórást a vizsgált jellemzők alapján a többi klónhoz viszonyítva. A leghomogénebb eloszlást a H-384 és a H-337 klónok adták. Ezek az eredmények is alátámasztják e két ígéretes Leuce-nyár klón kitűnő alaki és fatermési tulajdonságát, egészségi állapotát, kiemelkedő növekedési erélyét. KÖVETKEZTETÉSEK A Kecskemét 40 A erdőrészletben 2004 tavaszán és 2005 őszén létesített fajtakiválasztó klónkísérletek több éves részletes vizsgálata és értékelése alapján két ígéretes Leuce-nyár klón – nevezetesen a Populus alba x Populus grandidentata H-384 és a Populus alba x Populus grandidentata H-337 jelű klónok – bizonyulnak alkalmasnak marginális termőhelyek fatermesztési célú hasznosítására. Az említett két ígéretes klón fajtaelismerési eljárási folyamata további kísérletek kiértékelésének pozitív eredményei esetén elindítható lesz. A Populus alba x Populus alba H 425-4 jelű (’Homoki’) fajtajelölttel összefüggő vizsgálati eredmények azt igazolták, hogy az említett klón szintén eredményesen alkalmazható a homoki, határtermőhelyeken létesítendő erdősítések kivitelezése során. A mikroszaporítási eljárás eredményesen alkalmazható a Leuce-nyárak szelekciós nemesítése során. E tekintetben az ismertetett K+F eredmények úttörő jellegűnek tekinthetők a magyarországi nyárnemesítés területén. A két ígéretes Leuce-nyár klón kiváló alaki és fatermési tulajdonságai bizonyítják, hogy a szelekciós többlet marginális termőhelyi viszonyok között is egzakt módon kimutatható. A két ígéretes Leuce-nyár klón államilag elismert fajtává minősítésével és üzemi szintű vegetatív szaporítási eljárásának kidolgozásával igen fontos szerepet tölthetnek be a homoki-és marginális termőhelyeken tenyésző gyengébb minőségű nemesnyárasok, valamint a gyökérrontó taplóval fertőzött erdeifenyvesek fafajcserés felújítása során. Ezen kívül bővülhet az államilag elismert nyár fajták szortimentje két új Leuce-nyár fajtával, amellyel elkerülhető lehet egy potenciálisan létrejövő fehér nyár monokultúrás termesztési rendszer. IRODALOM KESERŰ ZS. 2013. A nemesítés szerepe a homoki Leuce-nyárasok termesztés-fejlesztésében. Doktori (PhD) értekezés. Debrecen. KESERŰ ZS., RÉDEI K. 2012. Homoki Leuce-nyárak termesztési technológiai modelljei. Erdészettudományi Közlemények, 2(1): 61-71. RÉDEI, K., KESERŰ, ZS. 2008. Promising white poplar (Populus alba L.) clones in sandy ridges between the rivers Danube and Tisza in Hungary. International Journal of Horticultural Science 2008. 14 (1-2): 113-116. RÉDEI, K., KESERŰ ZS., SZULCSÁN, G. 2010. Early Evaluation of Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Hungary. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, Sopron. Vol. 6: 9-16. (SJR=0.025) RÉDEI, K., KESERŰ, ZS., SZULCSÁN, G., ORLOVIĆ, S., GALIĆ, Z., JUHÁSZ, L., GYŐRI, J. 2010. Clonal approaches to growing leuce poplars (LEUCE DUBY) in Hungary and Serbia. TOPOLA 2010 Novi Sad No. 185/186. 15-25. RÉDEI K., KESERŰ ZS., CSIHA I., RÁSÓ J. 2011. Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) klónok korai értékelése a Duna-Tisza közi homokháton. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Sopron. 69-72. RÉDEI, K., KESERŰ, ZS., ORLOVIC, S. & GALIC, Z. 2011. Tending operation models for white poplar (Populus alba L.) stands growing under sandy soil conditions. International Journal of Horticultural Science. 17 (4–5): 125–127. RÉDEI, K., KESERŰ, ZS., SZULCSÁN, G. 2011. Early Evaluation of Promising White Poplar (Populus alba L.) Clones in Hungary. „STREPOW”, International Workshop. February 23-24, 2011, Andrevlje-Novi Sad, Serbia. 105-111. RÉDEI, K., KESERŰ, ZS. 2012. Target Diameter Models for Leuce Poplar Stands Growing on Sandy Soils. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica. Vol. 8(2012) 165-170. (SJR=0.025) RÉDEI, K., KESERŰ, ZS., RÁSÓ, J. 2012. Clonal approaches to growing Leuce poplars and their hybrids in Hungary. Hungarian Agricultural Research. Vol. 21. 14-18. RÉDEI, K., KESERŰ, ZS., RÁSÓ, J. 2012. Practice-oriented yield table for white poplar stands in Hungary. SEEFOR. Vol 3. No1.: 33-40. Zagreb, Croatia. ---------- A következő napokban az alábbi előadás-anyagokat is olvashatja portálunkon az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napjáról: - A lakitelki erdők leírása, különös tekintettel az őshonosság tükrében - ELOLVASOM >>> - Az őshonosság fogalmával kapcsolatos elvárások és kétségek - ELOLVASOM >>> - A Két Víz közének védett és Natura 2000 erdei a változó környezeti viszonyok mellett - ELOLVASOM >>> - A Szatmár-Beregi kocsányos tölgyesek erdőgazdálkodási tapasztalatai - ELOLVASOM >>> - Fehérnyár klónok teljesítményvizsgálata alföldi száraz, homoki termőhelyen ----- - Őshonos nyárfajok genetikai változatossága a Dunántúlon - ELOLVASOM >>> - Szolnoki árapasztó csatornában végzett beavatkozások árvízre gyakorolt hatásai - ELOLVASOM >>> - Új hazai, ERTI szelekciójú fűz klón teljesítmény vizsgálata szabadalmi bejelentés megalapozására - ELOLVASOM >>> - Szelektált akác származások virágzásbiológiai vizsgálata Tiszántúl száraz homoki termőhelyen - ELOLVASOM >>> - Kocsányos tölgy állomány talajnedvességének változása lékes felújítás során - ELOLVASOM >>> - Hazai kocsánytalan tölgy állományok faanyag-minőségi kérdései- ELOLVASOM >>> - Kisalföldi nemesnyár hibridek szárítása – ELOLVASOM >>> - A magyarországi erdők energetikai célra hasznosítható faanyaga – ELOLVASOM >>> - Energetikai ültetvények égési jellemzőinek vizsgálata – ELOLVASOM >>> - A biomassza termesztés és feldolgozás függősége a klímaváltozástól - ELOLVASOM >>> - Rövid vágásfordulójú energetikai ültetvények lombtömegének vizsgálata, szénkörforgalomban betöltött szerepe – ELOLVASOM >>> - Forvarderek alkalmazási lehetőségei napjainkban - ELOLVASOM >>> - Talajművelő szerszám végeselem modellezése ELOLVASOM >>> - Repceszárból előállított pellet hasznosításának ökoenergetikai kérdései – ELOLVASOM >>> (Forrás: aee.hu - Engedéllyel közzétéve: Erdő-Mező Online - www.erdo-mezo.hu) erdomezolike
news
news
news
news
news
Legfrissebb cikkeink
Megkezdődött a faápolási szezon - Megnéztük, mit ajánl a STIHL (VIDEÓ)

Megkezdődött a faápolási szezon - Megnéztük, mit ajánl a STIHL (VIDEÓ)

Hétvégén rajtol az országos fakitermelő bajnokság

Hétvégén rajtol az országos fakitermelő bajnokság

Trófeaszemle a Vergánál: a Zirci Erdészetnél esett a legnagyobb trófeatömegű bika

Trófeaszemle a Vergánál: a Zirci Erdészetnél esett a legnagyobb trófeatömegű bika

Ezúttal is számos erdészt tüntettek ki október 23. alkalmából (+KÉPEK)

Ezúttal is számos erdészt tüntettek ki október 23. alkalmából (+KÉPEK)

Erdészeti, vadászati állások
Mozdonyvezetői állás a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészeténél


Mozdonyvezetői állás a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészeténél

Hossztoló munkatársat keres a Zalaerdő


Hossztoló munkatársat keres a Zalaerdő

Erdőmérnök oktatót keres a Déli Agrárszakképzési Centrum


Erdőmérnök oktatót keres a Déli Agrárszakképzési Centrum

Erdészeti, vadászati programok
FeHoVa 2025


FeHoVa 2025

Interforst erdészeti kiállítás 2026


Interforst erdészeti kiállítás 2026

Erdészeti, vadászati videók

Megérkezett az első John Deere harvester a JG-Max Bt. telephelyére - Új forgalmazó Magyarországon

Mire figyeljünk, ha vadászkést, vadászbakancsot, céltávcsövet vagy vadászautót választunk? - FeHoVa

Új Ponsse harvester és csörlős rendszer, Westtech, Jenz és Sampo érdekességek

Ti küldtétek - Nap képe
Ponyi Cintia fotója


Csatlakozz hozzánk!
Erdő-Mező Online
Leggyakoribb cimkék