Európa hadat üzent a betolakodó fajoknak

Az Európai Bizottság úgy döntött, leszámol a behurcolt állat- és növényfajokkal, melyek több milliárd eurós kárt okoznak évente. Az idegen élőlények a városi környezetet fenyegetik a leginkább.
Európa hadat üzent a betolakodó fajoknak
A túl nagyra nőtt és megunt amerikai ékszerteknősök eleszik a táplálékot a mocsári teknősök elől. Az ázsiai harlekinkaticák gyorsabban szaporodnak és ellenállóbbak, mint a hazai katicafajok. A Balaton partján az aranyvessző támadja a nádasokat, a parlagfű pedig tízezrek életét keseríti meg ezekben a hetekben. Ez csak néhány azon behurcolt állat- és növényfajok közül, amelyek súlyosan veszélyeztetik a természetes élővilágot a Kárpát-medencében. Becslések szerint az Európában előforduló 12 ezer behurcolt fajnak 10-15 százaléka okoz környezeti, gazdasági és társadalmi károkat. Ezek összege évente több mint 12 milliárd euró, és folyamatosan növekszik. Az Európai Unió ezért hadat üzent az invazív fajoknak. Nincs átfogó szabályozás Az idegenhonos fajok elleni küzdelem része az EU biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020-ig teljesítendő stratégiájának, és az Európai Bizottság hétfőn egy új jogszabályjavaslatot terjesztett elő a problémák megelőzésére és kezelésére. A következő lépés az ötven legveszélyesebb fajt felsoroló lista összeállítása lesz. A tervek szerint a legnagyobb kockázatot jelentő fajok totális tiltólistára kerülnének, és nem lenne engedélyezett se az importjuk, se a felhasználásuk, se a környezetbe történő kibocsátásuk. A csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus), a keleti szürkemókus (Sciurus carolinensis), a halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), az amerikai ökörbéka (Lithobates catesbeianus), az amerikai rókamókus (Sciurus niger), a díszes ékszerteknős (Chrysemys picta) és a vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) behozatát már most tiltja az EU. [caption id="attachment_4947" align="aligncenter" width="600"]Keleti szürkemókus
Forrás: Flickr/Anemoneprojectors
Keleti szürkemókus
Forrás: Flickr/Anemoneprojectors[/caption] Jelenleg nincs semmilyen, idegenhonos fajok kezeléséről szóló átfogó uniós szabályozás, csupán néhány fajra vonatkozó jogszabályok léteznek. A tagországok saját hatáskörükben rendelkeznek az invazív állat- és növényfajok kezeléséről. A beavatkozásokat nehezíti, hogy a fajok nem ismernek határokat, így hiába irtják ki esetleg az egyik oldalról, ha a másikról újból betelepül. A városok veszélyben "A nem bennszülött fajok jelentik a legnagyobb veszélyt a Föld biológiai sokszínűségére, azaz a biodiverzitására" - mondta a BBC-nek Chantal van Ham, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) európai programvezetője. Az IUCN szakértői szerint a nagyvárosi élőhelyek vannak a legnagyobb veszélyben, ugyanis a nemzetközi kereskedelem és az átmenő forgalom számos idegen faj gyors terjedését teszi lehetővé. [caption id="attachment_4946" align="aligncenter" width="600"]Harlekinkatica
Forrás: Flickr/Ombrosoparacloucycle
Harlekinkatica
Forrás: Flickr/Ombrosoparacloucycle[/caption] Az invazív fajokkal foglalkozó kutatók szeptember 5-én gyűltek össze Svájcban, hogy bemutassák eredményeiket. Az eseményre az IUCN egy esettanulmányokat tartalmazó kiadvánnyal készült, amelyben tizenöt európai ország tapasztalatait foglalták össze. Ausztriában például az aranyvesszővel küzdenek, Belgiumban ökörbékákkal, Horvátországban ékszerteknősökkel, Helsinkiben nyulakkal, Berlinben mosómedvékkel, Londonban pedig barátpapagájokkal. Lehet, hogy ez is kevés lesz Piero Genovesi, az IUCN invazív fajokkal foglalkozó szakértője üdvözölte az EU törekvéseit a fajok visszaszorítására, ugyanakkor szerinte az ötven legveszélyesebb faj kereskedelmének és felhasználásának korlátozása nem elegendő a kitűzött célok eléréséhez. A szervezet becslése szerint 1500 potenciálisan veszélyt jelentő idegen faj van Európában, és csak Londonból eddig 76-ot jelentettek. [caption id="attachment_4945" align="aligncenter" width="600"]Mosómedve
Forrás: AFP/Mirva Helenius
Mosómedve
Forrás: AFP/Mirva Helenius[/caption] A szervezet szerint az uniós jogszabály kezdetnek jó, de az igazi eredményekhez ennél több kell. A gyors reagáláson például sok múlik, mert ha nem sikerül hamar elcsípni a betolakodót, akkor lehet, hogy már késő lesz. Így jártak például Franciaországban az ázsiai lódarázzsal, Spanyolországban a mosómedvével és Olaszországban a keleti szürkemókussal. Pedig megfelelő módszerekkel nem lehetetlen megszabadulni egy behurcolt fajtól: az aprócska toscanai szigeten, Montecristón például a patkányok kiirtása után újból szaporodni kezdtek az őshonos viharmadarak. (origo.hu) erdomezolike