Megyei akcióterv az osztrák fafeldolgozó megavállalat megállításához

Lendületet vett a Holzindustrie Schweighofer rétyi „megagáttere” ellen fellépő, mintegy 150 vállalkozást tömörítő ARBOR Vállalkozók Szövetségének a tiltakozó akciója. A 10 éve éppen az ilyen veszélyek ellen tömörülve létrejött ARBOR küldöttsége április 16-án Bukarestben, a román illetékes szaktárcával és az RMDSZ parlamenti képviseletével, illetve országos vezetőségével egyeztetett.
Megyei akcióterv az osztrák fafeldolgozó megavállalat megállításához
A tiltakozás erejét növelheti Hargita Megye Tanácsa szakembercsapatának akcióterve is – a szervezet és a megyei tanács ugyanis több mint két éve küzd a székelyföldi erőkitermelés hazai, józan, szakszerű és felelős ellenőrzéséért. Szilágyi Imre elnökségi tag németországi ARBOR-delegációjából visszatérvén friss adatokkal szolgált, mivel útja célja éppen egy Schweighoferhez hasonló vállalkozás tanulmányozása volt. Mint elmondta, az osztrák „megagatterrel” korábban üzletelő német vállalkozó felfedte számára: egy rétyihez hasonló elsődleges vékonyfa-felhasználó modell paramétereivel rendelkező beruházás teljes végösszege – még a munkások betanítását is beleszámítva – nem 150 millió euróba kerül, mint ahogyan azt a Schweighofer tálalja Romániában, hanem mindössze 10 millió (tízmillió) euróba. – Óriási torzítás van abban, hogy a Kovászna megyei osztrák beruházók 150 millióról beszélgetnek. Azt feltételezzük, hogy ebbe beleszámították a beszállítóiknak is a beruházási eszközeit, az erdőkitermelési eszközöket, valamint a szállítóeszközöket is. – mondta Szilágyi, aki borítékolta: a létrehozandó munkahelyeknél is „legtöbb egytizede” valós az ígért számnak, tehát nem 650 munkahely lesz, hanem „maximum 65, de, lehet, idővel mindössze 35” – és így számolva kiderül: közvetve 13 300 munkahelyet szüntet meg a Schweighofer. Az ARBOR elnöksége jelezte: tiltakozó lépések sorozata következik részükről, hiszen tudomásuk van arról, hogy a Gyergyói-medence polgármestereit máris megkeresték más beruházók hasonló ajánlatokkal, „az osztrák térnyeréssel most mindenki azt képzeli külföldön, hogy Székelyföldön Kánaán nyílt: lerabolhatóak vagyunk” – hangzott el. Az ARBOR határozott álláspontja: ugyan Székelyföldet érinti ez a beruházás érzékenyen, lévén itt van a legtöbb erdő, ám egész Romániának akár nemzetbiztonsági veszélyt is jelenthet 10 éven belül ez a „felelőtlen engedékenység”: előrejelzések szerint 10 év múlva már a vízért zajlik a háború, hiszen az odáébbvonuló osztrák megagatter nyomán árvizek jönnek, az ásványvizek is elveszhetnek, az ökoegyensúly megbomlásának következményei pedig katasztrofálisak lehetnek már saját gyerekeink számára is. Az ARBOR tiltakozó lépései időrendben: az osztrák beruházásról nagypénteken kapták a hírt, felkeresték Kovászna Megye Tanácsa vezetőségét, visszaútjukon Csíkszeredában Borboly Csaba megyeelnök Hargita Megye Tanácsa szakembercsapatával várta, és az itt közösen feltártakra alapozva háromhavi lefutású akciótervet dolgoztak ki az osztrák beruházó és hasonló veszélyek strukturált megfékezésére, a helyi vállalkozókat szakmaiakban oktató és megerősítő, valamint Székelyföld jövője stratégiában kiemelt környezetvédelmi szempontok védelméért. Borboly Csaba elnök és az ARBOR egyébiránt több mint két éve szoros együttműködésben dolgozik a fenti elvek cselekvési tervbe való átültetésén, legutóbb március végén Limoges-ban képviselték közösen Hargita Megye Tanácsa erdőgazdálkodási javaslatát, hogy az bekerüljön az Európai Bizottságnak előterjesztendő jelentésbe. Az ARBOR jelezte: Hargita Megye Tanácsa abban segít a tiltakozóknak, az akcióterv mellett, hogy „civilizáltan tudjanak leülni” a megye közbirtokossági vezetőivel való egyeztetésen, ami rendkívül fontos a jövő szempontjából, ugyanis az itteni erdők 18%-a van állami tulajdonban, 50%-a pedig a közbirtokosságoké. A lépések sorában az ARBOR Korodi Attila RMDSZ-es képviselővel egyeztetett, aki volt környezetvédelmi miniszterként nyíltan kiállt az osztrák beruházás ellen, április 3-án magyar és román nyelvű tiltakozó felhívást küldött szét az országban a Schweighofer „azonnali leállítását” kérve, április 12-én Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel egyeztettek, 16-án pedig Bukarestben az RMDSZ parlementi képviselete biztosította őket tiltakozásuk jogosságáról. Az RMDSZ partner ebben a tiltakozásban, mi több: vonatkozó törvénytervezet kidolgozásáról biztosítottak, valamint olyan környezeti hatástanulmány elkészítéséről, amely szakmailag adatolt keresztmetszetében mutatná a való katasztrófát – mondta Bajkó Tibor ARBOR-elnökségi tag. Mint jelezte: Bukarestben részt vettek a Lucia Ana Varga környezetvédelmi, tárca nélküli miniszter (Ministrul delegat pentru Ape, Păduri și Piscicultură) által szervezett tanácskozáson, ahol elsőként felszólalva mondták el: a Schweighofer belépése „nemzeti probléma, Romámnia van veszélyben”. A négypontos kérésükről a minister jelezte: ugyan az lehetetlen, hogy a rönkexpontot beszüntessék az EU-engedélyével, természeti katasztrófákra hivatkozva, ám a készülő erdészeti törvénybe azt a javaslatot kormány beemeli, amiért az ARBOR 10 éve küzd, tételesen, hogy az erdei kitermelő cégek ne adhassanak el fát (lásd videofelvételek linkjei lenn). Az ARBOR sikeresnek ítélvén a bukaresti egyeztetéseket, megköszönte Hargita Megye Tanácsának, hogy „azonnal, teljes melszélességgel” melléjük állt, így bizakodva tekintenek a jövőbe, mint mondották a sajtótájékoztatón: legalább 60%-os esélyt lát az ARBOR-csapat arra, hogy leállítható a Schweighofer rétyi beruházása. Az ARBOR tagjai az ügyben felkérnek mindenkit: tájékozódjon, mérlegeljen, tekintse meg a „megagáterek”-ről szóló kisfilmeket a YouTube-on, ossza meg a megdöbbentő felvételeket, és, természetesen, csatlakozzon a petícióhoz, hiszen, ahogyan Molnár Judith ARBOR-elnök fogalmazott: „a felelősséget nem adhatjuk el az osztrákoknak, és senkinek sem”. (KCSP - erdely.ma)